Hülyére veszik a nyugdíjpénztártagokat

Egy törvényjavaslat szerint nem működhet majd olyan magánnyugdíjpénztár, amelynél a tagdíjat fizető tagok aránya nem éri el a hetven százalékot a megelőző hat hónap alatt legalább két hónapon keresztül. A pénztárak adatai szerint a tagdíjat fizetők aránya a valóságban 30–60 százalék között mozog. Ha tehát visszamenőlegesen ellenőrzik őket, akkor minden bizonnyal végük. Ha nem, akkor sincs sok esélyük, hiszen nehéz lesz úgy rávenni az embereket a befizetésre, hogy az állam közben ezeket a pénzeket is könnyen elveheti – írja az Origo.

  Érdemes a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásának fő mozzanatait néhány szóban felidézni, hogy megérthessük, miért akarhatja a kormány, hogy a maradék megtakarítások az államkasszába kerüljenek.
 
   A 2010-es eredeti ígéret szerint a pénztáraknál lévő vagyon az államhoz került volna, hogy ott egy külön számlán gyűljön tovább. Később különszámla nem lett, sőt az elvett 2945 milliárd forint szinte teljesen eltűnt azóta. A megmaradt nyugdíjpénztártagok arra az időszakra vonatkozólag, amíg két helyre is fizették a nyugdíjjáralékot csak 75 százalékos állami nyugdíjat kapnak. 
 
Milyen lehetőségük maradt a pénztáraknak?
 
  A Horizont Magánnyugdíjpénztár szerint egyik pénztár sem maradhat talpon, ha visszamenőleg nézik meg a tagdíjbefizetéseket. Ebben az időszakban ugyanis nem volt 70 százalékos befizetés egyik pénztárnál sem. A pénztárak nem tagdíjat, hanem hozzájárulást kérnek inkább a tagoktól, hogy fedezni tudják a működési költségeiket.
 
Az eddigi törvények ugyanis nem tették lehetővé, hogy a tagdíj 0,9 százalékánál nagyobb díjat számoljanak fel az ügyfeleknek. Most ezt az értéket 2,5 százalékra növelné a kormány, így a pénztárnak lehetősége lehet nagyobb díjat felszámolni. A pénztár közlése szerint a 0,9 százalékos díjmaximummal 50–100 ezer forintos havi tagdíjat kellene kérniük, hogy fedezzék a költségeiket. Gyors fejszámolással tehát az új feltételek mellett 18–36 ezer forint tagdíjbefizetés kellene ugyanehhez.
 
Nem tudnák ezt behajtani
 
   Ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, és valóban a 2014. évi második féléves adatok alapján döntik el, hogy működhet-e egy magánnyugdíjpénztár, akkor biztosra vehető, hogy mindegyik meg is szűnik. Ekkor minden jelenlegi tag pénze az államhoz kerül. A pénztáraknak tehát csak akkor van esélyük a túlélésre, ha nem visszamenőlegesen döntenek a működésükről.
 
   De a tagdíjakat behajtaniuk szinte lehetetlen, hiszen nincs semmi eszköz a kezükben. Ki nem zárhatják a tagokat, és jelenleg a megtakarításból sem vonhatják le a megfelelő összeget. A pénztárak hasonló jogköröket kell adni, ha nem akarja teljesen tönkretenni a szektort a kormány – írja közleményében a Horizont.
 
A befizetéseket is elveheti az állam
 
   A pénztárak sérelmezik még, hogy a többi nyugdíjcélú megtakarításhoz képest semmilyen állami támogatás vagy adójóváírás nem jár a befizetések után. Nem éri meg tehát idetenniük a pénzt azoknak, akik a nyugdíjas éveikre gyűjtenének. Ha pedig nincs befizetés, akkor a pénztár meg is szűnik. Azoknak a pénze is az államhoz kerül, akik hajlandóak lennének beadni a tagdíjat.
 
   A jelenleg hatályos jogszabály alapján ugyanis a tagdíj jogcímen befizetett összegek – tekintet nélkül arra, hogy ezeket korábban, a járulék terhére, vagy 2011 óta önkéntesen fizették be – végelszámolás esetén a társadalombiztosítási rendszerbe kerülnek vissza. Ilyen kockázat mellett nehéz lesz rábeszélni a jelenlegi tagokat, hogy bármit is befizessenek. Mégha átlagosan több mint 3 millió forint összegű megtakarításról is van szó. 
 
Forrás: Origo