A szegények kosara a legnehezebb

Hiába a stagnáló és jövőre is csak mérsékelten növekvő infláció, a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek fogyasztói kosara nehezebb lesz. Ennek fő oka, hogy ezek a társadalmi rétegek költik jövedelmükből a legtöbbet élelmiszerre és a háztartási energiára. Márpedig a jövő évi költségvetési törvénytervezet szövegéből is egyértelműen az derül ki, hogy az új, illetve megemelt adók miatt az élelmiszerek mindenképpen drágulni fognak – írja a Népszava.

   Fogyasztói kosarunkat mintegy 1000-féle termék és szolgáltatás alapján állítja össze a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szakemberek arra törekednek, hogy minden termékcsoportot megfelelően reprezentáljanak. A fogyasztói kosár természetesen „nincs kőbe vésve”, a vásárlói szokások és a termékek, szolgáltatások változásait a kosár összeállítói követik. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője a Népszavának elmondta, éppen ezért a fogyasztói kosár összetételét évente felülvizsgálják. A hivatal összeírói idén is járják a boltokat és összegzik a tapasztalataikat. Ezek alapján dől majd el, mi megy, mi marad a fogyasztói kosarakban.
 
  A kosárból kihagyják azokat a termékeket, szolgáltatásokat, amelyek már nem kaphatók, illetve amik iránt már nincs igény. Emiatt nem szerepel már a listán a videókazetta, valamint a filmkölcsönzés. A termék és a hozzá kapcsolódó szolgáltatás felett is eljárt az idő. Helyüket olyan termékek foglalják el, mint például az elektronikus könyv, a táblagépek. Az informatikai, elektronikai berendezések felgyorsult avulását bizonyítja, hogy a jelenleg vizsgált laptopok már sokkal nagyobb kapacitásúak, gyorsabbak, mint az akár 5 évvel ezelőtt megfigyelt „őseik”.
 
   A kosarak tartalma egészen másként érinti a különböző társadalmi csoportokat. Ezt egyébként a statisztikai hivatal rendszeresen méri. Figyelik többek között a nyugdíjasok, az alacsony, a közepes és a magas jövedelműek fogyasztási szokásait, melyik réteg, miből, mennyit tesz a „kosarába”.
 
  Az évekre visszatekintő vizsgálatok azt igazolják, hogy az alacsony jövedelműeknek általában magasabb az inflációs rátájuk, vagyis még az alacsony infláció mellett is ők kénytelenek jövedelmükhöz képest a legtöbbet költeni például élelmiszerre, háztartási energiára. A nyugdíjasok inflációs szintje most alacsonyabb a többi lakossági csoportnál, köszönhetően a mesterségesen lenyomott háztartási energia áraknak. Márpedig a nyugdíjasok fogyasztói kosarában, fogyasztási szerkezetében a háztartási energia jelentősebb nagyobb arányban képviselteti magát, mint a teljes lakossági fogyasztásban.
 
   Az úgynevezett rezsicsökkentésig, illetve 2010-ig az elmúlt bő tíz évben egyébként mindig a nyugdíjasok terhei voltak a legmagasabbak, még az alacsony jövedelműekét is meghaladták. Magyarán, az elmúlt évig az infláció jobban sújtotta az idősebb korosztályt még az alacsony jövedelműeknél is. Ez utóbbi társadalmi csoportnál is a legnagyobb tétel az élelmiszer és a háztartási energia. Az élelmiszer árak az elmúlt hónapokban ugyan csökkentek, de éppen néhány fontos, alapélelmiszernek számító termék esetében ellenkező hatások figyelhetők meg.
 
   A tej, tejtermékek, a tojás az év eddigi időszakában összességében 5 százalékkal drágultak, a húsért is kissé többet kellett adni. Igaz, a burgonya és a túltermelési válsággal küszködő almatermés miatt ez a gyümölcs 2014-ben kedvező áron jut el a vásárlókhoz. A kenyér sem drágult, ellentétben a zöldségekkel, gyümölcsökkel. különösen a devizáért beszerzett déligyümölcsök ára kúszott feljebb. Az év elején még többnyire klónként 300 forint körüli áron mért banán jelenleg már sok üzletben a 400 forintos szintet ostromolja. Ebben meghatározó szerepet játszik a forint árfolyamának gyengülése. Mind az euróval, mind a dollárral szemben veszített erejéből a hazai fizetőeszköz.
 
   Elemzők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy a háztartási energia árakat a kormány jövőre már szinte bizonyosan nem szoríthatja lejjebb, s az idei kedvező hatás 2015. őszéig kifut, kifullad. Egy rendkívül alacsony bázishoz képest már nagyobb súllyal esnek majd latba a háztartási energia árak.
 
   Természetesen a nyugdíjasok is egy rendkívül összetett társadalmi csoport, hiszen vannak akik a hivatalosan megállapított létminimum alatti összegből kénytelenek gazdálkodni - ők vannak többen - és akadnak akik a magyar átlagfizetés többszörösével számolhatnak.
 
   A KSH osztályvezetője megjegyezte: a nulla közeli infláció is csak egy átlag szám. Sok terméknek, szolgáltatásnak csökkent az ára, vagy nem változott, de jócskán vannak olyanok is, amelyeknek éppen ellenkezőleg, emelkedett a tarifája. Ezért sem lehet deflációról beszélni, mert annak az a feltétele, hogy hosszabb távon a termékek és szolgáltatások széles körében csökkenjenek az árak. Ez Magyarországon nem valósult meg, jövőre pedig még kevésbé lesznek adottak ezek a feltételek. Az idei „szép” inflációs adatokért jószerivel kizárólag a háztartási energia árak csökkentése a felelős. Ehhez valamicskét hozzátettek a ruházati termékek és a műszaki cikkek, de ez nem volt újdonság a szakemberek számára, mert ezekben a szegmensekben évek óta ez a tendencia érvényesül.
 
   A közepes és magasabb jövedelműek valamint az alacsonyabb jövedelműek, nyugdíjasok közötti markáns különbség, hogy az előbbiek jóval többet áldoznak kultúrára, színházra, koncertekre, szórakozásra, hazai és külföldi utazásokra, mint kevésbé szerencsés honfitársaik. A magasabb jövedelműek természetesen többet költenek műszaki cikkekre, vagy éppen autóvásárlásra. Az ő kosarukban sokkal kisebb szerephez jut az élelmiszer és a háztartási energia.
 
   Nehéz arra válaszolni, hogy az idei különleges, nulla közeli inflációs évvel ki járt jó és ki rosszul. Hiába tetőzött a „rezsicsökkentési” hullám, a nyugdíjasok, kisjövedelműek arányaiban továbbra is kénytelenek az átlagnál nagyobb részét költeni a pénzüknek élelmiszerre és háztartási energiára és továbbra is kevesebb jut az életminőség javítására. Bár idén az inflációs súly kevésbé nehezedik rájuk, de ettől már elmondható, hogy most akkor jól jártak? A magas jövedelműek kosarában ugyan jóval kisebb arányt képvisel a háztartási energia, de a „rezsicsökkentés” azért még inkább a javukat szolgálta. Főleg az „energiazabáló” háztartások esetében - lásd például medence fűtés. Nekik így még több marad az egyéb javak fogyasztására.
 
Véget érhet az olcsó energia kora
 
  A hazai nulla közeli infláció részben a háztartási energia árak politikai indíttatású mintegy 20 százalékos csökkentésének köszönhető - állította Hegedűs Miklós. A GKI Energiakuató Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette, a háztartások költségvetésében a vezetékes energiahordozók átlagosan 9 százalékot tesznek ki, ami igen jelentős tétel. Az üzemanyagok piaci eredetű 15-20 százalékos árzuhanása is jelentősen fékezte a pénzromlás ütemét. Márpedig az üzemanyagok újabb 6-7 százalékot tesznek ki a családi büdzsében. Természetesen Európa más országaiban is mérsékelték az energia árakat, csak máshol a kormányok ezt nem igyekeztek a saját érdemüknek feltüntetni és a legtöbb helyen nem is központi utasításra csökkentették például a háztartási energia árakat. Ezt a feladatot elvégezte a piaci verseny.
 
   A szakember szerint nagy kérdés a jövő évi infláció szempontjából, hogy a kormány tovább erőlteti-e az úgynevezett rezsicsökkentést az üzleti szférában is, ahogyan azt korábban meglebegtette. Ez ugyan bizonytalansági tényező, de az elmúlt másfél év rezsicsökkentő ámokfutása a korábbi formájában egyelőre lekerült a kormányzat napirendjéről - hangsúlyozta Hegedűs Miklós. Az is a jövő kérdése még, hogy a nagy állami energiaszolgáltató holding, amely a kormány ígérete szerint hatékonyan fog működni, valójában milyen teljesítményre lesz majd képes.
 
   Az energiakutató előrejelzése szerint az elkövetkező időszakban nem kell tartani az energiahordozók árának drámai növekedésétől. A korábbi 120-110 dolláros hordónkénti ár mára 80 dollár alá süllyedt. Legföljebb a dollár inflációjának mértékével emelkednek majd átlagosan a kőolaj árak. Ebben szerepet játszik a megújuló, alternatív energiahordozók részarányának folyamatos növekedése. A kőolaj és földgáz árakat kordában tartja az is, hogy Amerikában a szenátusban is többséget szerző republikánusok megnyitnák az amerikai energiahordozók előtt az export piacot, így a palagáz is megjelenhet a nemzetközi kereskedelemben. Repedezik az OPEC, az olajtermelő országok egysége is. Szaud-Arábia például jelezte, nem hajlandó csökkenteni a termelését. A világgazdaság és főleg az európai gazdaság sem dübörög, így az energia igénye, a kereslet sem növekszik.
 
   Magyarországon azonban még akár emelkedhetnek is az energiahordozók árai, hiszen a földgázt és a kőolajat is dollárért vásároljuk döntő mértékben Oroszországtól. A dollár pedig meglehetős magabiztossággal erősödik és ez a tendencia 2015-ben is folytatódhat. A hazai energia drágulást a kormányzat persze ideig-óráig megakadályozhatja.
 
   Mindent azonban nem korlátozhat, s az elemzők szerint a várható további forint gyengülés felhúzhatja az import termékek, nyersanyagok árát, s ez is közrejátszhat abban, hogy az idei nulla közeli pénzromlás a GKI Gazdaságkutató prognózisa alapján akár 2 százalékos is lehet éves szinten.
 
   Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletág igazgatója a Népszavának nyilatkozva, nem zárta ki jövőre a 320-340 forintos eurót sem. Az inflációt meglökheti az is, hogy az USA jegybankjának szerepét betöltő FED elzárta az eddig bőséges dollárforrásokat, jövőre pedig az elemzők kamatemelést várnak. Ezeknek a lépéseknek a hatására jövőre, sőt, később is tovább erősödhet a dollár.
 
Forrás: Népszava