Mennyit keres egy fejlesztő Magyarországon?

Kérdőíves felmérést végeztünk a nyáron a Microsoft Magyarországgal együtt a szoftverfejlesztők körében, hogy megerősítsünk vagy éppen megcáfoljunk néhány, velük kapcsolatos közvélekedést. Nem titok, hogy a fejlesztők messze az átlag felett keresnek, de mi azt is megmutatjuk, mivel lehet a legjobban keresni – írja a hwsw.hu.
 
   A HWSW a Microsoft Magyarországgal közösen egy kérdőíves felmérést készített a hazai szoftverfejlesztői társadalomról. Az adatfelvétel 2014 nyarán folyt, a felhívással meghatározó hazai informatikai médiumokban, a közösségi médiában, hazai IT-oktatócégek, valamint a Microsoft hírlevelében lehetett találkozni. A kérdőívet végül 1765 fő töltötte ki. Az adatok feldolgozása elkészült, cikkünkben a mindenkit érdeklő legérdekesebb témával foglalkozunk: mennyit és miért annyit keres egy fejlesztő, illetve hogy mi motiválja ezeket a szakembereket leginkább.
 
A tipikus fejlesztő: felsőoktatásban végzett és férfi
 
  A szoftverfejlesztés egy férfias szakma, a kérdőívünket kitöltőknek mindössze 1,5 százaléka volt nő. A válaszadók átlagos életkora 33,6 év, a legfiatalabb 11 éves, a felmérésben szereplő legidősebb szoftverfejlesztők pedig 60 évesek is elmúltak már. Az elvégzett iskolák tekintetében a műszaki felsőoktatási intézmények vezetnek, a válaszadóink több mint 70 százaléka ilyenben kapott képzést. Ezen belül a legtöbbször a BME-t jelölték meg, a második legsűrűbben az ELTE-t, majd a Debreceni Egyetemet. Az általunk megkérdezett fejlesztők 15 százaléka középiskolai (gimnáziumi) végzettséggel rendelkezik, náluk is kevesebb a szakközépiskolában végzett fejlesztő.
 
  A kutatásunkban szinte egyforma számban szerepelnek különféle méretű cégek alkalmazottai az 1-5 fős mikrovállalatoktól a több mint ezer fős nagyvállalatokig. Multinál saját bevallása szerint az elért fejlesztők 33 százaléka dolgozik, 17 százalékuk pedig start-up kategóriába sorolta be a munkahelyét. Bár a kapott adatok nem reprezentatívak a magyarországi fejlesztőkre nézve, a közel 1800 kitöltő és a viszonylag széles merítés miatt a következtetések nagy valószínűséggel általánosíthatóak.
 
Mivel foglalkoznak a fejlesztők?
 
  A kérdőívre válaszolók legnagyobb többsége üzleti alkalmazást fejleszt saját bevallása szerint, a válaszadók több mint 70 százaléka ezt az opciót jelölte meg (értelemszerűen több választ is meg lehetett jelölni). Minden más kategória messze kevesebb említést kapott, ipari/logisztikai szoftveren a fejlesztők 25 százaléka, adatelemző szoftveren 24 százaléka, személyes produktivitást fejlesztő alkalmazáson pedig 20 százaléka dolgozik. A játékfejlesztők nincsenek túl sokan, a mobilos játékot a kitöltők alig több mint 8 százaléka jelölte meg, a konzolos/PC-s játékot pedig hozzávetőleg 5 százalék. Sokan sorolták az általuk fejlesztett szoftvert az "egyéb" kategóriába.
 
  Rákérdeztünk a kérdőívben, milyen technológiával (programnyelven) és milyen platformra dolgoznak a magyar fejlesztők. A kitöltőink túlnyomó többsége a webre programoz, közel 70 százalék, a második legnépszerűbb "platform" pedig a PC (natív PC alkalmazás). Igen nagy számban fordulnak elő szerveren futó szoftverek fejlesztői is, az okostelefon és a tablet elég messze lemaradva állnak - úgy látszik, ezek a hatalmas tempóban felfutó területek az általunk elért fejlesztők (vagy munkaadóik) fantáziáját nem mozgatták meg eddig. Mivel a kutatásunk kitöltőinek jelentős része webre fejleszt, nem meglepő, hogy a használt programnyelv is a legtöbb alkalommal JavaScript vagy HTML5, ugyanakkor közel azonos gyakorisággal fordulnak elő közel 1800 fős mintánkban C#-ot, PHP-t és Javát használó programozók is. A C++ és a C már nem ennyire elterjedt, de azért igen markánsan jelen van a sokaságban, sokan pedig még mindig kitartanak a Delphi mellett. Az Objective-C nyelvet csak a válaszadók 5 százaléka jelölte meg, mint használt nyelvet, ezt még a VB is megelőzi gyakoriságban.
 
Mivel lehet a legjobban keresni?
 
  A magyarországi szoftverfejlesztők messze az átlag felett keresnek, szól a kutatásunk első és talán legfontosabb konklúziója. A havi nettó jövedelmet firtató kérdésünkre a kitöltők több mint 50 százaléka válaszolta azt, hogy 300 ezer forint felett vissza haza átlagosan, ez messze felülmúlja a magyar átlagot, amely szellemi foglalkoztatottak esetén havonta, a családi kedvezmények nélkül számolva 207 ezer forint a KSH legfrissebb, 2014 első kilenc hónapjára vonatkozó adatai szerint. A havonta nettó 200 ezer forint felett kereső fejlesztők közé tartozik a kitöltőink majdnem háromnegyede. Mivel csak jövedelmi kategóriákra mertünk rákérdezni, pontos adatunk nincs a fejlesztők átlagos fizetéséről.
 
   A kérdés, ami olvasóinkat még ennél is jobban érdekelheti, hogy mivel lehet fejlesztőként a legtöbbet keresni jelenleg, mely körülmények határozzák meg a fizetést. A kérdőívét kitöltő közel 1800 fejlesztőtől származó adatok alapján a cégméret, az iparág, valamint a használt programozási nyelv mind erős összefüggést mutat a fizetéssel. A kereset természetesen a szakmai tapasztalattal is változik, a jövedelmi kategóriákban mérhető átlagos szakmai tapasztalat szépen emelkedő tendenciát mutat. Ez azonban nem jelent a két változó között közvetlen összefüggést, több éves tapasztalat nem eredményez automatikusan magasabb bért, de a jobban keresők között egyértelműen többen vannak a tapasztaltabbak. Általános ökölszabályként elmondható, hogy minél nagyobb vállalatnál dolgozik valaki, annál többet is keres, az 1000 főnél is többet foglalkoztató szervezetek állnak a csúcson ebben a tekintetben. Az összes fejlesztőnek körülbelül a fele keres havonta nettó 300 ezer forintnál többet, a (saját bevallása szerint) multinacionális cégnél dolgozók esetében ez az arány azonban majdnem 70 százalék, a nettó 200 ezer forintnál többet keresők aránya pedig meghaladja a 90 százalékot is, ami átlag feletti. Nagyon nem mindegy az sem, hogy az adott vállalat milyen iparágban tevékenykedik - megkérdeztük a kutatás során azt is, hogy a fejlesztők által készített szoftvert melyik szektorban hasznosítják, hogy lássuk, van-e összefüggés a fizetéssel. A válasz az, hogy nagyon is van. Általános vélekedés, hogy a pénzügyi szektorban lehet a legjobban keresni szoftverfejlesztőként, az adataink azonban ezt cáfolják, ugyanis a távközlési szektor fizet a legjobban a hazai fejlesztőktől begyűjtött adatok alapján, a pénzügyi terület csak a második a sorban. A legrosszabbul a mezőgazdaság jövedelmez, itt a nettó 300 ezer felett kereső fejlesztők aránya 40 százalék, míg a távközlésben közel 70 százalék, pénzügyi területen pedig több mint 60 százalék.Nagyon változik a fizetés a fejlesztett termék típusa, illetve a programozáshoz használt nyelv függvényében is. Saját bevallásuk szerint azok a fejlesztők, amelyek middleware-en vagy integrációs komponensen dolgoznak, kiemelkedő jövedelemmel rendelkeznek, 70 százalékuk keres havonta nettó 300 ezer forint felett. 65 százalék ez az arány azok körében, akik a biztonsági szoftvert jelölték meg termékükként, a beágyazott rendszereken dolgozóknál pedig 55 százalék tevékenységét díjazzák havonta legalább 300 ezer forinttal.
 
  Érdekes, hogy a mobil, illetve a konzolos/PC-s játékok fejlesztőinek jövedelme mennyire eltér előbbiek javára. Akik mobil játékon dolgoznak, azoknak több mint a fele keres havonta legalább 300 ezer forintot, míg a konzolos/PC-s kategóriában ez kevesebb mint 45 százalék. Ugyanakkor a mobiljáték-fejlesztők több mint 20 százaléka visz haza legalább 600 ezer forintot egy hónapban, a konzolos/PC-s kategóriában ezek aránya 14 százalék. A legrosszabbul a a válaszadóink szerint a PC-s/konzolos játék, illetve a "média/egyéb szórakoztató alkalmazás" kategória fizet, a havi 300 ezer nettót mindkét esetben csak a fejlesztők kevesebb mint 45 százaléka kapja meg.
 
  A használt programozási nyelvektől nagyban függ a fizetés, szól a következő fontos megállapításunk. Akik például Objective-C nyelvet használnak munkájukhoz (magyarán iOS-fejlesztők), kiemelkedően jól keresnek, 50 százalékuk havonta legalább 400 ezer forinttal tér haza (!), közel negyede pedig 600 ezernél is többel. Érdekes módon a második "legjobban fizető nyelv" az Adobe Flash/ActionScript, itt a legmagasabb a havi 200 ezret keresők aránya például és minden ötödik ActionScript-fejlesztő havonta 600 ezer forintnál is többet visz haza hónap végén. Jól keresnek a C++/C nyelvekben járatos fejlesztők is, de nem sokkal többet azoknál, akik C#-ban vagy Javában dolgoznak.
 
  A kutatásból megerősítést nyert az a tézis is, amely szerint a sok webes projekt miatt a JavaScriptben jártas fejlesztők ázsiója felértékelődött. 50 százalékuknál is több keres havonta legalább 300 ezer forintot, ez nem jelentősen kevesebb, mint a C++-ban (56%) vagy a Javában (54%) dolgozók esetén. A legrosszabbul fizető nyelvek közé a Delphi és a Visual Basic tartozik,a legkevesebbet pedig azok keresik a közel 1800 fő válaszai alapján, akik PHP-ban fejlesztenek, itt a havi 300 ezres fizetést csak 38 százalékuk kapja meg.
 
  Az adatok ugyanakkor messzemenőkig cáfolják azt a vélekedést, amely szerint a fejlesztők fizetése nem függ a végzettségtől. A műszaki felsőoktatásban szerzett diplomával rendelkezők 56 százaléka keres havonta legalább nettó 300 ezer forintot a kutatás adatai szerint, míg a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők esetén csak 33 százalék. A műszaki diplomásoknak majdnem 38 százaléka 400 ezer forint felett visz haza, több mint 15 százalékuk pedig 600 ezer forintnál is többet. Tavaly az üzemeltetők körében végzett felmérésünk alapjánarra a megállapításra jutottunk, a csupán középiskolás végzettséggel rendelkezők is szinte úgy keresnek, mint a műszaki diplomával rendelkezők, a fejlesztők esetében ez nem igaz.
 
A pénzen kívül mi motivál egy fejlesztőt?
 
   A hazai szoftverfejlesztők lelki világát boncolgató beszélgetések során gyakran felmerülő kérdés, hogy ezeket a szakembereket mi motiválja a legjobban. Mivel Magyarországon általában egyetértés van abban a tekintetben, hogy a piac sokkal több fejlesztőt tudna felvenni, kulcskérdés, hogy mivel lehet ezeket az embereket leginkább "megfogni". Igaz-e, hogy a fizetésnél is fontosabb számukra az izgalmas feladat, a csúcstechnológia használata, vagy hogy "menő" cégnél dolgozzanak? Másképp fogalmazva, mit kell egy munkahelynek kínálnia ahhoz, hogy megszerezze a legjobb fejlesztőket?
 
   Nos, a pragmatikus válasz az, hogy magas fizetést. A megkérdezettek számára elsöprően ez volt a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, minden más csak ez után jön. Az "érdekes, izgalmas feladat" a második legfontosabb tényező a válaszadóink véleménye szerint, emellett a legtöbb pozitív említést a jó munkahelyi hangulat kapta. Kevéssé fontos már a vállalat pozitív megítélése vagy hogy jól menedzselt-e a cég, milyen az iroda vagy mekkora távolságra fekszik a munkahely a lakóhelytől - a fejlesztők ezek alapján szívesen utaznak reggel-este, ha megfizetik őket.
 
  A magyar szoftverfejlesztőket látszólag az sem érdekli igazán, hogy egy munkahelyen milyen képzési lehetőségek vannak - egy másik kérdésre adott válaszokból az is kiderül, hogy 56 százalékuk az elmúlt egy évben semmilyen szervezett képzésen nem is vett részt. Ami a hazai fejlesztők számára a munkahely kiválasztásánál láthatóan egyáltalán nem érdekes, hogy támogatott-e a távmunka, van-e lehetőség nemzetközi környezetben dolgozni, lehet-e utazni, illetve hogy előírnak-e dress code-ot.
 
Jó hangulat az van, sok pénz az nincs
 
  Azt is szerettük volna megtudni, vajon a fejlesztők mennyire érzik a jelenlegi munkahelyükre igaznak azokat a tényezőket, amelyek számukra egy munkahely kiválasztásánál fontosak, másképp fogalmazva a saját szempontrendszerük szerint jól döntöttek-e. Hogyan látják saját munkahelyüket a hazai fejlesztők? A legtöbb helyen jó a hangulat, a fizetés pedig a legtöbbször bejelentett, ugyanakkor nem túl sok: a válaszadóknak csak 18 százaléka gondolta a munkahelyére teljes mértékben jellemzőnek azt, hogy magas fizetést ad.
 
   Érdekes, hogy a fejlesztők 80 százaléka szerint a munkahely kiválasztásánál fontos az élenjáró technológia használata, de jelenlegi munkahelyéről csak 52 százalék gondolja, hogy élen járó technológiát használ. Hasonló jelenség figyelhető meg a feladatok terén, a válaszadók majdnem 80 százaléka szerint ez kiemelkedően fontos az elhelyezkedésnél, ugyanakkor csak mintegy 60 százalék végez érdekes, izgalmas munkát saját bevallása alapján.
 
  A fejlesztőket foglalkoztató vállalatokra a legkevésbé jellemző, hogy sok utazási lehetőséget kínálnának (a fejlesztők számára) de előmeneteli lehetőségeknek és képzési lehetőségeknek is  híján vannak az általunk megkérdezettek szerint - még szerencse, hogy a válaszadók szerint ezek nem túl fontos kérdések, ha egy munkahely kiválasztásáról van szó.
 
  A kérdőívet 1765 fő töltötte ki, köszönjük a fáradozásukat! További részletek elérhetők akutatási összefoglalóban.

Forrás: hwsw.hu