Csökkenőfélben az alulfoglalkoztatás

Egy év alatt jelentősen, 30 ezerrel csökkent az alulfoglalkoztatottak száma – ők azok, akik csak részmunkaidőben tudnak dolgozni teljes munkaidő helyett. Kevesebben vannak azok is, akik már feladták a munkakeresést, vagyis apadt a potenciális munkaerő-tartalék. A járműipar felfutása ráadásul nem csak a gazdasági növekedést támogatja, hanem a foglalkoztatás bővülését is magával hozza – írja a Világgazdaság.

  Már több mint 4,1 millióan dolgoztak Magyarországon az idei első negyedévben – igaz, ebből 100-110 ezren egy éven belül külföldi telephelyen –, ami újabb rekordnak számít a rendszerváltás óta. A foglalkoztatottság növekedésével párhuzamosan folyamatosan süllyed a munkanélküliek száma is: az év első három hónapjában már 350 ezer fő alatt volt azoknak a száma, akik kerestek, de nem találtak munkát. Ez 7,8 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg, ami azonban nem azt jelenti, hogy csupán ennyien lennének állás nélkül.
 
 A potenciális munkaerő-tartalék 610 ezer főt tett ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kiadványa szerint január és március között: 162 ezer ember nem is keresett munkát (nagyrészük feladta az álláskeresést), így nem minősülnek munkanélkülinek, míg 92 ezren voltak azok, akik teljes munkaidőben szerettek volna dolgozni, de csak részmunkaidős állást kaptak. Ők az alulfoglalkoztatottak. Egy évvel korábban, 2014 első negyedévében még 370 ezer munkanélküli mellett 188 ezren nem is kerestek munkát, miközben 124 ezer alulfoglalkoztatott volt a gazdaságban. Akkor még 686 ezer fő volt a potenciális munkaerő-tartalék.
 
  „A részmunkaidősök száma összességében emelkedik, miközben az alulfoglalkoztatottak száma csökken, ez pedig nagyon kedvező” – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András. Az ING Bank vezető közgazdásza szerint ez azét van, mert az új Munka törvénykönyve támogatja a részmunkaidős foglalkoztatást. Január és március között 266 ezer részmunkaidős volt, ami 6 ezres növekedés egy év alatt.
 
  A KSH adatai alapján az látszik: ahogy nő a gazdaság és javulnak a munkapiaci folyamatok, úgy csökken a potenciális munkaerő-tartalék. A hivatal elemzése kiemeli: a közfoglalkoztatás kiterjesztésének fontos hozadéka volt, hogy a legreménytelenebb munkaerő-piaci helyzetben levőknek is esélyt tudott adni a munkavállalásra. Ennek ellenére a tartós munkanélküliség továbbra is létező probléma, a munkanélküli férfiak 44,3 százaléka, a nők 42,4 százaléka már legalább egy éve keres munkát. Ők nehezen vonhatóak be a termelésbe.
 
  Ennek ellenére egy év alatt 80 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A feldolgozóiparon belül kiemelkedő ütemben, 8 százalékkal bővült az alkalmazásban állók létszáma a járműgyártásban, valamint a gumi- műanyag termékek gyártásában, miközben csökkent a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágazatokban. A járműjavításban 3,8, az építőiparban 3,4 százalékkal nőtt a létszám. Utóbbiban már nem sokáig nőhet dinamikusan a foglalkoztatottak száma, hiszen az építőipar fellendülése nem tarthat sokáig a megrendelések zuhanása miatt. A szolgáltatást támogató gazdálkodó szervezeteknél pedig 7,5 százalékkal dolgoztak többen az egy évvel korábbinál.
 
  Balatoni András arra számít, hogy a munkanélküliség tovább fog csökkenni. Úgy kalkulál, hogy a második-harmadik negyedévre 6,5 százalékra csökkenhet a munkanélküliség az első negyedéves 7,8-ról. Február és április között már csak 7,6 százalékos volt a ráta. Kiemelte: a munkanélküliség csökkenésében kulcsszerepe lesz a közfoglalkoztatás felpörgésének, de az is segíti a foglalkoztatás növekedését, hogy a munkapiac lassabban követi a gazdasági ciklust. A gazdasági növekedés pedig még most is kitart.

Sokan nem kapnak ellátást

  A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 435 ezer álláskereső volt az első negyedévben. Biztosítási alapon járó álláskeresési juttatásra átlagosan havi 64,8 ezer fő volt jogosult. A közfoglalkoztatás kiterjesztésének eredményeként az elmúlt éveket jellemző csökkenő tendencia után most az előző évinél többen, 141 ezren szereztek jogosultságot a havi 22 800 forintos foglalkozást helyettesítő támogatásra, vagyis szociális ellátásra. A regisztrált álláskeresők többsége – negyedéves átlagban 230 ezer fő – azonban semmilyen pénzbeli ellátásban nem részesült.

Forrás: Világgazdaság