Újra nagyot ugrott a munkanélküliség

Nagyot nőtt a munkanélküliségi ráta februárban és az év hátralevő részében sem várható érdemi javulás. Különösen rossz helyzetben vannak a fiatalok, míg a közfoglalkoztatást egy esetleges állami kiadáslefaragás veszélyezteti.

   Idén februárban − az első hónaphoz hasonlóan − a szezonális hatások miatt nagyot ugrott a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A mutató egyre jobban emelkedik a két számjegyű tartományban: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi közlése szerint az év elején szokásos mértékben, egyetlen hónap alatt 0,5 százalékponttal ugrott meg − a januári 0,4 százalékpont után − a negyedéves mozgóátlagként számolt munkanélküliségi ráta a 15−74 évesek körében. A 2011 decembere és 2012 februárja közti időszakban átlagosan 11,6 százalék volt a mutató, ez egy százalékponttal magasabb a 2010. szeptember−novemberinél, illetve 0,1 százalékponttal az egy évvel korábbinál.

   A harmadik téli hónapban 22 ezer fővel emelkedett az állástalanok száma, miközben a foglalkoztatottaké is 22 ezerrel lett kisebb. Így az utóbbi egy évben 51 ezer fővel lett több a foglalkoztatott, míg állástalanból 10 ezerrel lett több. A munkanélküliek csaknem fele (46 százaléka) már legalább egy éve keres állást, a munkanélküliség átlagos időtartama pedig 17,4 hónapra nőtt. Egyelőre jól alakul a foglalkoztatottak száma: a 15−74 éves korosztályban 2011. december és 2012. február átlagában a férfiak közül 2 millió 35 ezren voltak állásban, 26 ezerrel többen, mint egy évvel korábban, így e szegmensben az aktivitási arány egy év alatt 0,7 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt. A nőknél az 1 millió 759 ezres szám 24 ezres növekedést jelent, aktivitási arányuk pedig 1,2 százalékponttal, 49,8 százalékra erősödött. A 15−24 éves fiatalok amúgy is alacsony létszáma az egy évvel korábbihoz képest 11 ezerrel, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal lett alacsonyabb, a munkával rendelkezők aránya 17,5 százalékra csökkent.

   Idén nem valószínű, hogy érdemben javulna a helyzet, a szezonalitás a szokásos lesz, a munkanélküliségi ráta pedig 2012 átlagában 11 százalékon ragadhat − mondta lapunknak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. munkaügyi kutatója. A közfoglalkoztatás idén komoly forrásokhoz juthat, mivel a 2010-es 64 milliárd és a 2011-es 120 milliárd forint után akár 200 milliárd forint is összejöhet − miközben a tavalyi négy- és hatórás után idén újra a nyolcórás közfoglalkoztatás lesz az általános. Ám a szakértő szerint könnyen elképzelhető, hogy egy akár az IMF, akár a piac által kikényszerített évközi kiadáslefaragás áldozatául eshet a költségvetési pénz egy része. Márpedig a munkaügyi mutatókat ezen kívül se a beruházások, se a növekedési kilátások nem támogatják.

   Idén valószínűleg újra nő az ifjúsági munkanélküliség − véli a kutató −, a fiatalok ugyanis több oldalról is rossz helyzetben vannak. Egyrészt a tankötelezettség korhatárának 16 évre leszállítása nyomán több lesz a piacon a képzettség nélküli, márpedig a cégek nem kedvelik őket. Másrészt a kormányzati intézkedések gyakorlatilag ellehetetlenítik az idősek kivonulását a munkapiacról, a vállalkozások pedig általában lojálisak a nyugdíj előtt néhány évvel álló munkatársaikhoz, ami végső soron szintén a fiatalokon csattan − állapította meg Adler.

   A munkaerő-piaci helyzet csak látszólag javul 2012-ben − fogalmazott legújabb előrejelzésében a Pénzügykutató Zrt. A foglalkoztatotti létszám várható növekedése ugyanis kizárólag a kikényszerített közmunkatöbbletnek lesz köszönhető, ahonnan egyfelől nincs átjárás a „normál munka" világába, másfelől a részfoglalkoztatás kikényszerítése miatt romlik a háztartások vásárlóképessége. A versenyszektorban a konjunktúra gyengülése miatt létszámleépítéssel számolnak, az „áht-reformok" miatt az oktatásban, a közigazgatásban is elbocsátásokat várnak. A Pénzügykutató szerint a munkanélküliek száma idén átlagosan 481 ezerre nő, ez 11,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Ennél csak alig kevésbé pesszimista a Századvég Gazdaságkutató Zrt., amely szerint a munkaerő-kereslet bővülése lassul, majd megáll, így a munkanélküliségi ráta 11 százalék környékén stabilizálódik .

   A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat − a KSH-étól eltérő − februári számbavétele stagnálást jelzett, ekkor ugyanis 0,3 százalékkal, 647 ezerre mérséklődött a regisztrált álláskeresők létszáma, ez azonban négy százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. A hónapban újra csökkent a csoportos létszámleépítés keretében elküldeni szándékozottak száma is, most 52 cég összesen 2,6 ezer ember elbocsátását jelezte − ez azonban több az egy évvel korábbinál. Bár a nemzetgazdasági tárca újra közleményben örült a foglalkoztatás javulásának − az NGM szerint „az a tény, hogy másfél éve kedvezőtlen külpiaci környezetben folyamatosan pozitív éves bővülés figyelhető meg a foglalkoztatottságban, tendenciának tekinthető" −, az egy év alatti 51 ezer fős javulás alig haladja meg a mintavételi hibahatárt.