A közmunkások javítják a foglalkoztatási statisztikát

 
 Javuló foglalkoztatási adatokról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi közleményében. A három havi összesítés alapján nyilvánosságra hozott adatok szerint ebben az időszakban egyjegyű volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak aránya is jócskán növekedett a munkaképes lakossághoz mérve. A kormány a saját teljesítményeként dicséri az adatokat, de a szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a számok mögött sokkal borúsabb a kép – írja a Népszava.

   Idén március–májusban 4 millió 105 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 195 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - áll a KSH közleményében. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 61,4 százalékra emelkedett. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 4 millió 105 ezres létszáma 5,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A foglalkoztatottak közül 4 millió 76 ezren voltak 15–64 évesek, az őket jellemző foglalkoztatási arány 61,4 százalék volt, 3,5 százalékponttal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában.
 
  A 15–24 éves korosztályból 255 ezren voltak foglalkoztatottak, 22,8 százalékos foglalkoztatási rátájuk 4,0 százalékponttal volt több, mint 2013. március–májusban. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves és az 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, foglalkoztatási rátájuk pedig egyaránt 3,1 százalékponttal emelkedett, előbbieké 78,3, utóbbiaké 41,2 százalékra. Március–májusra a munkanélküliek száma egy év alatt 104 ezer fővel, 357 ezerre csökkent, a munkanélküliségi ráta 2,5 százalékponttal, 8,0 százalékra mérséklődött. A munkanélküliek 52,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,6 hónap volt. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adminisztratív adatai szerint 2014 május végén 514 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ez lényegében megegyezett a 2013. májusival.
 
   A Fidesz képviselőcsoportja szerint egyre inkább beérnek a kormány intézkedései, a foglalkoztatottság folyamatosan nő, 22 éve nem dolgoztak annyian, mint most. A kormány foglalkoztatási programjainak, a gazdasági növekedésnek és a Magyarországra érkező fejlesztési forrásoknak köszönhetően egyre többen élnek segély helyett munkából - írta közleményében a kormánypárti frakció, hozzáfűzve: ahogyan eddig, úgy ezután is mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél többen dolgozhassanak.
 
   A szakemberek azonban korántsem osztják a kormány és pártjának töretlen derűlátását. A KSH adatok három havi összesítéséből például kiderül, hogy az előző negyedévhez képest bizony 1500-al csökkent a foglalkoztatottak száma. A kormány és a Fidesz propaganda arról is hallgat, hogy májusban több mint száezerr emelkedett a munkaügyi központokba özönlő álláskeresők száma.
 
   Katona Tamás, a KSH volt elnöke is a kétkedők közé tartozik. A Népszavának elmondta, hogy a számok azt is megmutatják, hogy a kormány milyen durván beavatkozik a munkaerőpiac folyamataiba is. Egyebek mellett éppen a májusban százezerrel megnövekedett álláskereső megjelentése az egyik bizonyíték.
 
   Tavaly ősszel a kormány, készülve a 2014. áprilisi országgyűlési és a májusi Európai Parlamenti (EP) választásokra, alaposan felduzzasztotta a közmunkaprogramot. Erre a célra azonban csak áprilisig adtak pénzt, így májusra az önkormányzatoknak és a kijelölt állami foglalkoztatóknak kiszáradtak a közmunkára fordítható forrásai - említette Katona Tamás. Az őszi önkormányzati választások előtt a kabinet máris újabb csoportosított át közmunkára, hogy kozmetikázza az ismét növekvő munkanélküliséget és legalább a statisztikákban növekedjen a foglalkoztatás.
 
   Szerény mértékben ugyan valóban nőtt a piaci szférában is a foglalkoztatás, főleg az állami, önkormányzati infrastrukturális beruházásokba ömlő uniós támogatások miatt némileg élénkülő építőiparnak köszönhetően. Ez a választási gazdaságpolitika nem fönntartható, 2015-ben az előző uniós pénzügyi ciklus támogatásai is kiapadnak, így sajnos előre borítékolható, hogy a vállalkozói szegmensben ismét visszaeshet a foglalkoztatás. A kormány láthatóan a közmunkaprogramokkal rángatja a munkaerőpiaci statisztikákat - jegyezte meg a közgazdász.
 
   A 8 százalékos munkanélküliség is úgy jön össze, hogy a KSH hazai foglalkoztatottként számol 100 ezer külföldön dolgozó magyarral, hivatalos megnevezéssel , külföldi telephelyen dolgozókkal. Ezekhez adják hozzá a 200 ezer közfoglalkoztatottat. Ha őket nem számítjuk, 10-11 százalékos a magyarországi valós munkanélküliség. Van azonban még vagy 100 ezer ember, aki feladta, már nem keres munkát, sehol nincs regisztrálva, semmilyen szociális ellátásban nem részesül. Ők az úgynevezett passzív munkanélküliek, akik tovább rontják a a valódi munkaerőpiaci képet.
 
   Katona Tamás szerint kutat az jelenthetne, ha a kormány felhagyna a dilettáns, konfrontatív gazdaságpolitikával és megpróbálkozna egy fenntartható növekedési pálya kialakításával és elfelejtené az 1 millió új munkahely helyett kitalált ugyanolyan elképzelhetetlen teljes foglalkoztatással.

Forrás: Népszava