Mikor lesznek európai bérek Magyarországon?

A magyar árszint az uniós átlag 60 százaléka, az árszinttel igazított magyar bérköltség pedig az uniós átlag 54 százaléka. Nemzetközi összehasonlítás alapján ezek az értékek nagyjából ott vannak, ahová az ország termelékenysége alapján várjuk őket - állapította meg Oblath Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, volt jegybankár a Defacto blogon publikált írásában.

   Az Eurostat adatai alapján számolva látható, hogy a szegényebb országokban olcsóbb az élet. (Ezt az összefüggést a magyar közgazdászról elnevezett Balassa-Samuelson hatással szokták magyarázni.) Magyarország a vonal közelében fekszik, de az árszint némileg alacsonyabb annál, mint amit jövedelmünk alapján várnánk.
 
   A szolgáltatások árában jóval nagyobb az országok közti különbség, mint a termékekében: 2013-ban például a magyar fogyasztási termékek ára az EU-27 átlagának 75 százaléka, a szolgáltatásoké viszont csak 48 százaléka volt. A boltokban valóban közel európai árakkal találkozunk, de sok szolgáltatás, például a lakásbérlés, nálunk jelentősen olcsóbb - írta Oblath a blogon.
 
   A béreket összehasonlítva ismét szoros összefüggést látszik: azon országokban magasabbak a bérek, amelyek egy munkaóra alatt nagyobb jövedelmet tudnak létrehozni. Az árszintkülönbség kiszűrésével számított magyar bérköltség az EU-27 átlagának 54 százaléka, a magyar termelékenység pedig az uniós átlag 60 százaléka.
 
  Ezzel Magyarország majdnem pont az összefüggést jelző vonalon fekszik, vagyis az itteni bérek nagyjából megfelelnek az ország termelékenységének. Sajnos még nem európai a munkánk, és ennek megfelelően nem európaiak a fizetéseink - foglalta össze Oblath. Véleménye szerint a hangzatos „európai béreket” követelő szlogenek megfogalmazása helyett a béremelkedés legfontosabb feltételére, a termelékenység tartós növekedésére lenne érdemes stratégiát keresni.