Bámulatosnak mondható munkanélküliségi adatot ismertetett a KSH
Közmunkával faragják a statisztikákat
Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. augusztus 28. csütörtök, 14:30
Közzétéve: 2014. augusztus 28. csütörtök, 14:30
Hat éve nem látott, akár bámulatosnak mondható munkanélküliségi adatot ismertetett a KSH. A kép azonban nem tiszta: a mutatón sokat szépít a közmunkaprogram és a statisztikai módszertan – írja a Népszabadság.
Átlagosan ötezerrel dolgoztak többen a májustól júliusig tartó időszakban, mint az előző három hónapban, és már ennyi elég volt ahhoz, hogy ha paraszthajszállal is, de nyolc százalék alá, 7,9 százalékra süllyedjen a hazai munkanélküliségi ráta. A szám a jelenlegi nemzetközi összevetésben akár bámulatosnak is nevezhető, a részletek azonban elfednivaló állapotokat takarnak.
Idehaza a foglalkoztatottsági mutatók „töretlenül kedvezően" alakulnak – legalábbis a statisztikából ezt a következtetést olvasta ki a nemzetgazdasági tárca. A munkanélküliségi ráta hatéves mélypontonra ért, hiszen 8 százalék alatt utoljára 2008 harmadik negyedévében volt a mutató. Magyarán a válság előtti kiindulási szintre ért vissza, megelőzve a magyar gazdaság teljesítményét, amely csak jövőre ér el ugyanoda. A versenyszférában foglalkoztatottak száma is a válság előtti szinten van, a mutatók javulása elemzők szerint egyértelműen a közmunkaprogramoknak köszönhető, bár a konjunktúra felfejlődésével a vállalkozások is aktivizálták magukat a munkaerőpiacon.
A 7,9 százalékos adat 354 ezer állástalant „mutat", akiknek átlagosan több mint másfél évük megy el arra, hogy elhelyezkedjenek. Ez az átlag ráadásul alig változik, mint ahogy a lassan reménytelenül, azaz a legalább egy éven át állást nem találók részaránya sem tud stabilan 50 százalék alá menni. Sokkal szebb lenne a kép – vagy inkább a statisztika –, ha minél többen jelentkeznének közülük az említett közmunkára.
Az átmeneti pénzkeresetre ez megoldás lehet, de onnan visszatérni a termelőmunka világába csak a legelszántabbaknak sikerül. Aligha meglepő, de arról nem vezet statisztikát a KSH, hogy hány ember tud felkapaszkodni a közmunkából. Amit tudni lehet, hogy az országgyűlési választások után májusban, a győzelem mámorában hazaküldtek 113 ezer közmunkást, majd a közfelháborodás nyomán 55 ezret visszavettek, így a nyár elején 154 ezren dolgoztak a havi bruttó 78 ezres fizetésért.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) nyilvántartása szerint július végén 414 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, kereken százezerrel kevesebb, mint két hónappal ezelőtt. Ehhez képest a munkanélküliek tábora a hivatalos statisztikában, azaz a KSH-nál mindössze négyezer fővel apadt ugyanebben az időszakban, így erős a gyanú, hogy százezer ember elhelyezkedhetett valahol: vagy idehaza, vagy külföldön. A közmunkába visszatérített, s már említett 55 ezer fő mellett durván húszezren helyezkedhettek el a versenyszférában, s ugyanennyien vettek vándorbotot a kezükbe. A KSH és az NMH adatsorai közötti kirívó különbség jobbára abból fakad, hogy amíg az NMH konkrétan nyilvántartja az álláskeresőket, addig a KSH – az uniós módszertannak megfelelő – kikérdezéses vizsgálat alapján becsüli meg a munkaerőpiacot jellemző mutatókat.
A kiválasztott mintában szereplőktől azt kérdezik, hogy a családtagok az elmúlt egy héten dolgoztak-e akár egyetlen órát is valahol, illetve kerestek-e munkát maguknak, avagy felkészülten fogadnának-e egy esetleges ajánlatot. Akkor pedig, ha valakinél olyanra akadnak, hogy egy évnél régebben dolgozik külföldön, arról eleve lemond a statisztika. Csak azokat tartják számon, azt is más statisztikában, akik egy évnél nem régebben vannak külföldön, de azokat sem havi rendszerességgel. Így e témában csupán akad egy első negyedévi adat a KSH-nál, eszerint csupán 94 ezren dolgoztak külföldön, ami azonban a tapasztalatok szerint nyilvánvaló képtelenség.
Ami a konkrét számokat illeti, a júliussal zárult negyedév átlagában 4,127 millióan töltöttek munkával legalább egy órát a megkérdezést megelőző hét napban, a 15–64 éves korosztály foglalkoztatási aránya 61,8 százalékra emelkedett, ami 3,1 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit.
Az előző Orbán-kormány hivatalba lépése óta a nyilvántartási adatok szerint 380 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, közülük tehát durván százezren a közmunkaprogramokban tevékenykednek. Azóta a versenyszférában és a közszférában egyaránt mintegy 50-50 ezerrel nőtt az alkalmazottak száma, a fennmaradó 180 ezer fő sorsáról viszont csak találgatni lehet, hogy merrefelé járnak a világban, vagy esetleg kényszervállalkozókként próbálnak felszínen maradni.
Forrás: Népszabadság