Elöregszik a társadalom

A következő évtizedek egyik legsúlyosabb problémája az lesz, hogy egyre kevesebb munkaképes korú lesz az egyre csökkenő létszámú magyar lakosságban, s számukra meg kellene termelnie a növekvő nyugdíjkorhatár felettiek nyugdíját – olvasható a Világgazdaságban.

   A magyar lakosság száma 2060-ra 8 millió fő alá fog csökkenni, a nyugdíj korhatár felettiek aránya a népességhez viszonyítva 30,3 százalék lesz – áll a jövő évi költségvetés egyik mellékletében. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete által készített népesedési előrejelzés 2013-as adatai szerint 2060-ra 7,8 milliós lesz a népesség, ebből 2,3 millió lesz a nyugdíj korhatár felettiek száma, míg a munkaképes korúak 4,3 millióan lesznek. Így a nyugdíjasok aránya a munkaképes korúakhoz képest 50,4 százalék lesz.
 
   Az idén a 9,8 milliós lakosságból 21,2 százalék a nyugdíjkorhatár felettiek aránya, számuk jelenleg kétmillió fő. A munkaképes korúak száma 2014-ben 6,2 millió fő. A nyugdíjkorhatár felettiek aránya jelenleg a munkaképeskorúakhoz képest 33,4 százalék.
 
  A lakosság száma várhatóan 2034-ben fog 9 millió alá csökkenni, s 2057-ben pedig 8 millió fő alá. A népesség fogyásával a munkaképes korúak száma 2023-ra 6 millió alá, 2045-ben 5 millió alá, 2057-ben pedig 4,5 millió fő alá csökken. Ezzel szemben a csökkenő népesség ellenére egyre több lesz az egyre öregedő társadalomban a nyugdíjkorhatárt elérők száma, míg végül 50 év alatt a jelenlegi 2 millióról 2,3 millióra gyarapszik a számuk. Arányuk a teljes népességhez képest 2040-re eléri a 25 százalékot, majd 2058-ban a 30 százalékot. A nyugdíjasok aránya a munkaképes lakossághoz képest így a jelenlegi 33 százalékról 2039-re éri el a 40 százalékot, 2052-re pedig már az 50 százalékot.
 
   Az államnak és a társadalomnak így egyre nagyobb terhet fognak jelenteni a nyugdíjak biztosítása, sokan már most nyugdíjkatasztrófát emlegetnek.
A jövő évi büdzsé tervezetében összesen 3024 milliárd forintot (tavaly 2964,6 milliárdot) tartalmaz a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási (és bevételi oldala is). (Az összes államháztartási kiadás 17 ezer millliárd forint.)

   A legjelentősebb költséget az öregségi nyugdíjak teszik ki, összesen 2440,5 milliárdot. 2016-ban már 3167,9 milliárdot, 2017-ben 3308 milliárdot, 2018-ban pedig már 3462,9 millirád forintot terveznek biztosítani a nyugdíjalapba. A nyugdíjak kifizetésére jövőre a büdzsé tervezet szerint a legnagyobb bevételt a szociális hozzájárulási adó Nyugdíjalapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék adják, összesen 2046,9 milliárd forintot. A biztosítottak által befizetett nyugdíjjárulékből 948,8 milliárd forint megy az államkasszába, az egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteherből 11,9 milliárd forint. késedelmi pótlékból és bírságokból is várnak egy 11,9 milliárdos bevételt.
 
   A növekvő költségek miatt merül fel egyre több olyan elmélet, hogy hogyan lehetne ezt az egyre nagyobb költségvetési terhet jelentő problémát megoldani. Nagy vihart kavart péládul az a javaslat, hogy a nyugdíjasok gyermekeinek létszámához kötnék az ellátás mértékét. Időről-időre olyan hírek is szárnyra kap a nyugdíjkorhatár további emelése, vagy hogy egyéb nyugdíjasokat érintő kedvezményeket vonnának meg.
 
Követi a nyugdíj az inflációt
 
   A kormány ígérete szerint jövőre is megőrzik az időskori ellátások összegét, a nyugdíjak az infláció mértékével fognak növekedni (2,2 százalékkal emelkednek). Folytatják a Nők 40 programot, amely lehetővé teszi, hogy a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba mehessenek.
 
Tervezett nyugellátások 2015-ben (milliárd forint)
Öregségi nyugdíj 2440,51
Hozzátartozói nyugellátás 381,0
Egyösszegű méltányossági kifizetések 0,5
Szolgálatfüggő nyugdíj 185,2
Nyugellátások összesen 3007,2
Forrás: 2015-ös költségvetési tervezet

Forrás: Világgazdaság