Tavaly 730 ezer ember jutott legális jövedelemhez alkalmi munkákból

Megtörtént, ami öt vagy tíz éve talán még elképzelhetetlen lett volna: az agrárium, a turizmus és a kereskedelem idénymunkásainak számottevő részét bejelentik az adóhivatalnak. Tavaly néhány napos, egy-két hetes alkalmi munkákból nagyjából háromnegyedmillió ember jutott legális jövedelemhez – írja a Magyar Nemzet.
  
   Sajátos rítus előzi meg az utóbbi időkben az almaszedés, a szőlőszüret, a lángossütés és más hasonló alkalmi vagy idénymunkák jó részét. A gazdák, a megrendelők a munka megkezdése előtt az adóhivatalhoz fordulnak: némelyek telefonon jelzik a hatóságnak, hogy időszaki munkást vesznek fel, mások az internetet használják. Hogy a közelmúltban pontosan mennyien jutottak hosszabb-rövidebb idejű alkalmi kenyérkereseti lehetőséghez, arról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közölt kérdésünkre részleteket.
 
   Ezek szerint az elmúlt évben 730 ezer ember vállalt legális keretek között alkalmi munkát, egy-egy érintett – átlagosan – 22 napot, vagyis nagyjából egy hónapot töltött időleges foglalatossággal. A tavalyi adat a korábbi évek statisztikája alapján értékelhető igazán.
 
  Két évvel ezelőtt, 2013-ban 632 ezer ember szegődött el néhány napra, 2012-ben pedig valamivel több, mint félmillió. A bejelentett alkalmi dolgozók tábora tehát évről évre nagyjából százezerrel gyarapodott.
 
  A folyamat részben talán arra vezethető vissza, hogy a – hivatalos nevén egyszerűsített foglalkoztatásnak nevezett – szabályrendszer alacsony közterhet kér. – Az adót a munkáltató rója le, mégpedig a felvett személyek munkával töltött napjai után – mondta a gyakorlati tudnivalókról a NAV szóvivője. Kis Péter András érdeklődésünkre hozzátette azt is, hogy a mezőgazdaságban és a turizmusban tevékenykedő időszaki munkások kapcsán naponta ötszáz, az egyéb alkalmi tevékenységet végzőknél napi ezer, a filmes statiszták esetében pedig napi háromezer forintot kell befizetnie az alkalmazónak.
 
   A csekélyke összegek utóbb persze akár érzékelhető summát is kiadhatnak: az alkalmi munkavállalók után lerótt százasok, ezresek tavaly együttesen 12,7 milliárd forintot hoztak a közkasszának. Az éves állami adóbevétel egyébként az idők folyamán szépen felduzzadt, 2011-ben például még 6,1 milliárd folyt be az almaszedők, a segédmunkások, a dinnyeárusok és más időszakos elfoglaltságot végzők kapcsán. Egyes szakmai vélekedések szerint ezek az értékek éppen arra mutatnak rá, hogy az alacsony adót könnyebben befizetik az érintettek, különösen akkor, ha a kötelezettség teljesítését nem nehezíti bonyolult papírmunka.
 
   Alkalmi munkásra – az adatok szerint – a gazdaság számos ágazatában szükség lehet. A mögöttünk hagyott évben például 35 ezer kereskedelemmel foglalkozó cég vett fel átmeneti időre embereket, húszezer közelében volt az így cselekvő építőipari vállalkozások száma, miközben nagyjából 15 ezer vendéglátó és agrárvállalkozás is időszakos alkalmazottak után nézett.
 
  – Legtöbbször arról van szó, hogy a munkaadó jól ismeri alkalmi munkását, kapcsolatuk régebbi keletű – ezt már Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke mondta kérdésünkre. Szüretek, nagyobb mezőgazdasági munkák idején, mulatságokkor, búcsúk alkalmával merülhet fel például, hogy szükség volna még néhány megbízható emberre, de más esetekben is előfordulhat, hogy a cégnek időről időre kellhet beugró munkaerő. – A vállalkozó, a gazda ilyenkor az ismerős, sokszor közelben lakó személyeknek szól – magyarázta az alelnök.
 
   Úgy vélte, a 2010 óta élő szabályrendszer megfelelő keretek közé terelte a korábban szinte teljesen illegálisan folyó alkalmi munkavállalást, s az eredményeket az is megalapozta, hogy az előírásokat annak idején megfelelő szakmai egyeztetés után vezették be. – Az akár már okostelefonos alkalmazással is használható rendszer egyébként a foglalkoztatóknak és az alkalmazottaknak is kedvez – jegyezte meg Ruszin Zsolt, majd megemlítette: az ország bizonyos – főként keleti – területein az alkalmi munka olykor az egyik legfontosabb pénzkereseti lehetőség. A hatósági statisztika jórészt egybecseng a szakértő szavaival. A legtöbb tavalyi bejelentés ugyanis Pest és Bács-Kiskun megye mellett Szabolcsból, valamint Borsodból érkezett az adóhivatalhoz. Lényeges – de talán magától értetődő –, hogy a munkáltatók legtöbbször tavasszal és nyáron fogadtak fel embereket.
 
   Az adóhivatal viszont egész évben ellenőrizte a szabályok megtartását, olyannyira, hogy az alkalmi munkavállalás országos áttekintése a hatóság legfontosabb feladatai között szerepelt. A NAV szóvivőjétől megtudtuk, hogy 2014-ben nagyjából négyezer eljárás vette kezdetét. Ezek felében főként adatokat gyűjtöttek és egyes kötelezettségek teljesítését vizsgálták, máskor adóellenőrzések indultak meg. Az egyik leggyakoribb jogsértésnek az számított, hogy a munkaadó nem jelentette be idénymunkásait, vagy csak akkor kezdett sürgős ügyintézésbe, amikor már a NAV emberei a kertjében, a földjén vagy cége telephelyén vizsgálódtak.
 
Forrás: Magyar Nemzet