Munkahelyteremtés vidéken?

A nemzeti vidékstratégia konkrét célkitűzései között szerepel, hogy 2020-ig a mezőgazdasági foglalkoztatás 400 ezerről 700 ezerre növekedjen. Ezt szakértők túlzottnak tartják, de a munkahelyteremtés és a hazai élelmiszer fogyasztásának növelése jó útnak látszik – olvasható a nol.hu-n

    A már egy éve készülő nemzeti vidékstratégia újabb szakaszhoz érkezett, miután szerdán elfogadta azt a kormány. Az érintettek szerint ez egyelőre nem több egy váznál, amelynek sikere azon múlhat, hogy miként építik fel. Gráf József volt szocialista miniszter szerint azzal, hogy vidéki munkahelyeket akarnak teremteni és a magyar élelmiszer hazai fogyasztásának növelését szeretnék elérni, jó utat folytat a Fidesz. Raskó György agrárközgazdász a program kapcsán a bajban lévő húsipari vállalatok államosítására lát lehetőséget.
 
    A stratégia konkrét célkitűzései között szerepel, hogy 2020-ig a mezőgazdasági foglalkoztatás 400 ezerről 700 ezerre növekedjen, a helyi értékesítés aránya 7 százalékról 20 százalékra, az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya 350 ezer hektárra, a fiatal gazdák aránya pedig 21-ről 30 százalékra emelkedjen.
 
    Az agrártárca csütörtökön még korainak tartotta kommentálni a kormánydöntést, de Fazekas Sándor miniszter egy korábbi rádiónyilatkozatában elmondta, hogy a tízéves stratégia a politikai váltógazdálkodás sajátosságai mellett is kifuttatható lesz, hiszen vannak olyan alapkérdések, amelyek függetlenek a politikától. Azért kapott egy szúrást az előző politikai vezetés, amikor arról beszélt a szakminiszter, hogy az előző modell nyilvánvalóan megbukott, és nincs más megoldás, mint egy intenzívebb, magasabb foglalkoztatást nyújtó gazdálkodás irányába elmozdulni.
 
Következetes program kellene
 
    Másként látja ezt Gráf József. Az előző kormány földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere a lap munkatársának elmondta, hogy a Fidesz programja számos olyan, a vidék érdekeit szolgáló tervet tartalmaz, amellyel a korábbi agrárkormányzat hét éve megkezdett elképzeléseit folytatja. Gráf fontosnak tartja, hogy az Európában is versenyképes magyarországi birtokszerkezetet megtartsák. A volt miniszter úgy véli, sok múlik azon, hogy a rendelkezésre álló forrásokkal jól sáfárkodott az előző és eddig a mostani kormány is, ugyanis az elmúlt néhány évben sikerült az első lépcsőnek számító alapanyag-termelést az uniós és nemzeti támogatásokkal megerősíteni. Jók a növénytermesztés eredményei, legalább ezer állattartó telepet korszerűsítettek. Ennek része, hogy 5-6 éve megkezdődött az állattenyésztés felzárkóztatása, sok telepen csökkent a versenyhátrány, amit bizonyít az is, hogy vannak olyan baromfi- és sertéstermékek, amelyek a világpiacon jól értékesíthetők.

   Azt azonban illuzórikusnak tartja, hogy újból tízmilliós legyen a magyarországi sertésállomány, az 5-5,5 milliós állománynak azonban lehet reális esélye. Ha következetes lenne a Fidesz programja – mondta a korábbi miniszter –, akkor az elkövetkező nagy fejlesztési blokkokban az alapanyag-termelés után a hazai és uniós forrásokat a nemzeti feldolgozás és a kereskedelem fejlesztésére összpontosítaná.
 
    A program leggyengébb pontjának a mezőgazdaság 700 ezer fős foglalkoztatási tervét tartja Raskó György agrárközgazdász. Nemzetközi versenyképességi statisztikai adatokat idézve megemlítette, hogy az USA-ban és Hollandiában egy teljes munkaidőben a mezőgazdaságban dolgozó 170-180 ember ellátására szolgáló élelmiszert állít elő, ez a mutató Franciaországban 70-80 fő, míg Magyarországon 40. Nézete szerint a szabad piacok idején a stratégiában megjelölt dolgozót a mezőgazdaság csak akkor tud eltartani, ha ezek egy része közmunkás. A szakember fontosabbnak tartaná a magyar élelmiszer hírnevének erősítése érdekében a nem hatósági, hiteles minőségbiztosítás megteremtését. Ugyancsak az ágazat belső piaci lehetőségeit növelné, ha a politikai vezetés végre elszánná magát a feketegazdaság felszámolására; ez különösen a húsipar és a zöldség-gyümölcs ágazat számára lenne létkérdés.

    A húsipar kapcsán megemlítette, hogy miközben a Pick-csoport jól szervezetten működik, más, közöttük patinás magyar feldolgozók nagy bajban vannak. Véleménye szerint itt a pillanat, hogy a program részeként egy állami holdingba tömörítsék ezeket, ezzel egy 70-80 milliárd forint árbevételű nagy magyar húsipari szervezetet létrehozva. Ez a cégbirodalom szerinte, az állattartók számára is elegendő biztonságot nyújtva, képes lenne a mostaninál jobb üzleteket kötni a magyarországi és külföldi kereskedőkkel. A szintén széles termelői kapcsolatokkal rendelkező tejiparban már nem lát hasonló lehetőséget, nézete szerint ez az ágazat már elveszett, hiszen a hazai tej-, tejtermékfogyasztásnak 45 százaléka importból származik.
 
    Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint kiemelten kell kezelni az állattenyésztést, a zöldség-gyümölcs ágazatot és az élelmiszer-feldolgozást. Ezen ágazatokban az integrációs láncok erősítése is fontos, ugyanis ilyen láncok által előállított termékekkel kell versenyezniük a magyar élelmiszereknek. Ma sok esetben a termelők nem tudják, hogy mi lesz a megtermelt árujuk sorsa, míg a feldolgozók nem lehetnek biztosak abban, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag áll majd rendelkezésükre.
 
    – A legnagyobb kézimunka-igényű kertészeti ágazat az elmúlt évek minden agrárprogramjában szerepel – emlékeztetett Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Az ország jelenlegi gazdasági helyzetét ismerve egyelőre lemondtak az áfacsökkentési törekvéseikről, viszont a kormány minden, a feketegazdaságot visszaszorító intézkedését támogatják. Az ágazat jellegéből adódóan a jelenlegi 2,5 millió tonnás termelésének csaknem teljes egészét kis- és közepes gazdaságok állítják elő, ezért számukra kedvező, ha a családi gazdaságok prioritást élveznek.

    Az elnök azt is elmondta, hogy a lengyel vagy osztrák példához hasonló családi adózást kellene bevezetni. Lengyelországban 50, Ausztriában 30 millió forint árbevételig adómentes a családi gazdaság tevékenysége, míg nálunk az őstermelői kedvezmények miatt mindenki abban érdekelt, hogy felaprózzák a tevékenységüket. Mindennek óriási jelentősége van a hitelek és az ártárgyalások idején. A lengyel hatékonyságnövelő példa jól bevált, hiszen számos, korábban magyarnak számító piacon már előnyre tettek szert.
 
    Mártonffy Béla szerint a belső piac erősítése mindenképpen jó törekvés, de közben a kertészeti termelés felét kitevő, nagy árumozgással járó exporton, a feldolgozóknak és nagy kereskedelmi cégeknek történő árugyűjtésen, feldolgozáson még sok javítanivaló lenne.
 
Ángyán tovább kritizál
 
    Nem ezt ígértük, elveszítjük a vidéket – ezekkel a szavakkal kérte számon Ángyán József fideszes képviselő a Nemzeti Földalap elnökén szerdán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ellenőrző testülete előtt azt, hogy miért nem a családi vállalkozások kapják az állami földek bérleti jogát.
 
    Példát hozva sorolta: Lepsényben ki sem írták a pályázatot, Kajászón pedig a pályázatot nem helyben lakók és nem családi gazdálkodók nyerték, hanem egy kápolnásnyéki tetőfedő, nádazó, építési vállalkozó, akinek korábban mezőgazdasági vállalkozása nem is volt. Ő viszont egy 800 hektáron már gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozónak adta bérbe a földet. A volt csákvári állami gazdaság vezető tisztségviselője, főrészvényese, családtagjai pedig elnyerték a környék négy településén meghirdetett 570 hektár bérleti jogát – mondta a volt államtitkár, aki úgy fogalmazott: „Erre magyarázatot kell adni.” A lemondásakor az oligarchákra panaszkodó egykori államtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy az ilyen esetek minősítik az egész folyamatot.
 
    A Nemzeti Földalap elnöke, Sebestyén Róbert szerint nem igaz, hogy a kormány a nagybirtokosokat szolgálja, mivel minden második hektár csak kis- és középgazdálkodásra alkalmas. Az elnök arra biztatta a képviselőket, hogy a bírálat előtt tájékozódjanak a pályázati kiírásokról.
 
 Forrás: Népszabadság