A közmunkások 200 ezres tömege elfedi a piaci munkahelyek számának

A magyar gazdaságban a szerény elmozdulás ellenére nem következett be növekedési fordulat. A tavalyi éves bővülés számszerű értékeit a bázishatás determinálta, de még így is a mezőgazdaság húzta magával a GDP indexet – írja az Infovilág rendelkezésére bocsátott friss elemezésében dr. Katona Tamás, okleveles matematikus, a demográfia-tudomány kandidátusa, a közgazdaság-tudomány habilitált doktora.
   
   Az idén az exportkilátások kedvezőek, és a belső keresletet is élénkíti az uniós projektek tavaly felgyorsított végrehajtásának idei folytatása és befejezése. Ez évben érvényesül a választási gazdaságpolitika lakossági fogyasztást növelő hatása is. Így 2014-ben két százalékkal emelkedhet a bruttó hazai termék, ugyanakkor ez a dinamika a jelenlegi konfrontatív, dilettáns gazdaságpolitika mellett jövőre szükségszerűen lassulni fog.
 
   Tartós növekedés csak akkor képzelhető el, ha gyökeresen módosul a kormányzati gazdaságpolitika, ha kiszámítható lesz az adópolitika és a szabályozási környezet, ha visszatér hozzánk a működőtőke. Addig a lecsúszás vár a magyar gazdaságra. Nemcsak az európai centrumtól távolodunk, hanem a környező országoktól is. A mértékadó prognózisok a jövő évre a magyar gazdaság lassuló bővülési ütemét jelzik, miközben a visegrádi, a balti és a balkáni országok egyaránt gyorsulással számolhatnak.
 
   Nem véletlen, hogy az Európai Unió gazdasági fejlettségi rangsorában már csak Románia, Bulgária és a legutóbb csatlakozott Horvátország van mögöttünk; tíz évvel ezelőtt a térségből csupán Szlovénia és Csehország előzött meg bennünket.
 
   Javuló statisztikai mutatók mellett stagnál a foglalkoztatás. A közmunkások 200 ezres tömege elfedi a piaci munkahelyek számának évek óta látható stagnálását. A rendelkezésre álló adatok szerint 300 ezren tartósan külföldön vállalnak munkát, ebből 100 ezret hazai foglalkoztatottként számol el a munkaügyi statisztika. A munkanélküliségi ráta csökkenésében – a közfoglalkoztatás egészen szokatlan méretű kiszélesítésén kívül – a statisztikai számbavételnek is szerepe van: mivel a KSH eddig nem nézett szembe a külföldön élők egyre növekvő számával, és a 2011. évi népszámlálás továbbvezetett adatait veszi alapul, így a munkanélküliségi ráta nevezőjében a valóságosnál 300 ezerrel nagyobb szám szerepel az ország lakónépességeként.
 
   A közszférában – a választás közeledtével – részleges illetményemelést hajtottak végre, amellyel az alkalmazottak teljes körét tekintve a kereset vásárlóértéke elérte a három évvel korábbi szintet, ugyanakkor a közigazgatásban…
 
   A teljes tanulmány itt olvasható.

Forrás: Infovilág