Választás előtt a pedagógusok

 
Bár a Nemzeti Pedagógus Kar megalakításának első lépését aggályosnak látják, a küldöttgyűlésen való részvételt mégis elengedhetetlennek tartják azok a pedagógusok, akik ringbe szállnak a 125 fős testület székeiért. Arról viszont csak elképzeléseik vannak, mi is lesz a küldöttek feladata a júniusi gyűlésen. Azt sem lehet tudni egyelőre, folytatódik-e a küldöttek munkája a 9 fős vezető testület megválasztása után – olvasható az ATV oldalán.

   190 nyilvántartásba vett jelöltből választhatja ki a pedagógustársadalom – május 12-14. között – azt a 125-öt, akit szívesen lát a Nemzeti Pedagógus Kar Országos Küldöttgyűlésének tagjai között.
 
   Bár minden tanár, aki az állami és az önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben dolgozik, saját munkáltatói szerződésének megkötésekor automatikusan a pedagógus kar tagjává vált, csak azok jogosultak a szavazásra, akik regisztrálnak a pedagógus kar honlapján.
 
   A pedagógust a tagság önmagában nem kötelezi semmire, viszont a regisztrációval aktiválhatja azt – mondta az atv.hu-nak Kőrösiné Merkl Hilda, az előkészítő bizottság elnöke. Az viszont, hogy hányan regisztrálnak, nem derül ki egészen a szavazás lezárásáig, erősítette meg lapunknak Kőrösiné, aki szerint a pedagógusok egyáltalán nem elutasítóak az új szervezettel szemben.
 
Hiba lenne kimaradni?
 
   A lapunknak nyilatkozó jelöltek abban egyetértettek, hogy a jövőben várhatóan nem lesz más olyan szakmai szervezet, ami érdemben tudja majd a pedagógusok érdekeit képviselni a kormányzat felé.
 
   „Lehet, hogy pusztán arról van szó, hogy szükség van egy testületre, amit lehet mutogatni, amiről el lehet mondani, hogy van tárgyalópartnere a kormánynak, de ezt egyelőre egyikünk sem tudja” – mondta egy dunántúli iskola igazgatója.
 
   „Abban biztosak voltunk, hogy lesz elég ember, aki szívesen kiszolgálja az elképzeléseket. Ha a kimaradás mellett döntünk, akkor minden lehetőséget elveszítünk, hogy hatással legyünk az oktatás irányítására. Ezért ajánlottuk az egyik kollégánkat.”
 
   Ebben a középiskolában a tanárok együtt választottak, közösen jelöltek – más iskolában viszont a tantestület nem indított „közös jelöltet”.
 
   „Az emberek nem nagyon tudtak erről a dologról, én az egyik szünetben mentem oda ajánlást gyűjteni a többiekhez. Más nem is jelöltette magát az iskolából” – mesélte egy győri intézményvezető. „Nehezen hoztam meg ezt a döntést, de nem elvi vagy politikai okokból, hanem a bizonytalanság miatt. Praktikusan gondolkodom, és bár nem tudjuk, hogyan fog felállni ez a testület, abban biztosak vagyunk, hogy ezen kívül komoly pedagógus szervezet nem lesz a következő években. Valahogy meg kell oldanunk, hogy a civil és egyéb szakmai szervezetek értékes munkáját átmentsük ide. És milyen más alternatíva lett volna? Ha kívülről panaszkodunk, az nem visz előrébb, a siránkozásból egy intézmény sem él meg” – fejtegette a gimnáziumi tanár, aki szeretne a küldöttek munkájában részt venni, ám a 9 fős vezető testület székeibe inkább másokat ültetne maga helyett.
 
   „Korteskedni sem korteskedek magam mellett, nem kampányolok, hogy megválasszanak. Ráadásul olyan sok a bizonytalanság, hogy azt sem lehet tudni, megéri-e.”
 
   Még a jelöltek maguk sem tudják, milyen feladat vár rájuk pontosan: mostanáig nem értesítették őket arról, mit tartalmaz az alapszabály, amit a küldöttgyűlés elfogad, de arról sem, hányszor ülnek majd össze a jövőben és milyen egyéb feladataik lesznek.
 
   „Ez ugrás a sötétbe” – meséli egy másik középiskola tanára, aki szerint a pedagógusok többsége nem bízik a Nemzeti Pedagógus Karban, így ő arra számít, hogy a regisztrációk száma sem lesz túl magas. „Sokan odajöttek hozzám és bocsánatot kértek. Azt mondták, nagyon nagyra becsülnek, de még értem sem regisztrálnak, mert az már önmagában állásfoglalás. Tartanak attól, hogy mégis kiderül, kire szavaztak, félnek attól, hogy olvashatóvá válik a véleményük.”
 
Az állami a nemzeti
 
  „Pikáns részlete a történetnek, hogy bár nemzetinek hívják a kart, csak az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozókat léptették be, miközben az előkészítő bizottság elnöke egy egyházi iskolát vezetett. Arról nem is beszélve, hogy 62 év felett kirúgják a pedagógusokat az iskolákból, Merkl Hilda pedig 1948-as születésű” – jegyezte meg fanyarul a dunántúli iskola vezetője, aki egyébként az új rendszer születésekor javaslatot is tett az új testület összetételének megváltoztatására. 
A jelenlegi szabályok szerint ugyanis csak területi szempontok érvényesülnek a jelöltállításkor, így ad absurdum előfordulhat, hogy csak óvodapedagógusok kerülnek be egy megyéből a küldöttgyűlésbe.
 
   „Egy gimnáziumnak egészen más érdekei vannak, mint egy szakközépiskolának vagy egy általános iskolának, ez nyilvánvaló. A mostani rendszerben viszont ez egyáltalán nem érvényesül.”
 
  Míg Veszprém megyében arányaiban jóval több az általános iskolából érkező jelölt, Miskolcon kiegyensúlyozott az eloszlás. „Nagyon kevés idő volt a jelentkezésre, az ajánlások begyűjtésére, mindenki bizonytalan volt abban, hogy belépni vagy kívül maradni a jobb megoldás, ezért jelöltették magukat ilyen kevesen” – mondta egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pedagógus, aki arra számít, hogy a júniusi küldöttgyűlésen legitim módon is megalakul majd az az érdekképviseleti szerv, amit a kormányzat is elismer és mérvadónak tekint.
 
   A győri intézményvezető arra a kérdésünkre, hogy mekkora esélyt lát a szervezet szakmailag megalapozott és megbízható működésére, így felelt: „Voltak már kisebb létszámú, nagyobb befolyású szervezetek, amik szintén nem voltak képesek arra, hogy jól teljesítsenek. Ha viszont nem bizakodnánk benne, akkor nem is volna esély arra, hogy jó legyen.”
 
Forrás: ATV