PSZ: nem indokolt a Nemzeti Pedagógus Kar megalakítása

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra sem tartja indokoltnak a Nemzeti Pedagógus Kar megalakítását, a PSZ ez ügyben korábban az Alkotmánybírósághoz is fordult.

    Galló Istvánné PSZ-elnök erről a Pedagógusnapi ajándék című sajtótájékoztatón beszélt, csütörtökön Budapesten azzal összefüggésben, hogy a pedagógus kar június 14-én választja meg küldöttgyűlésén tisztségviselőit.

    Mint mondta, nem lehet tudni, hogy a küldöttgyűlés egy-egy jelöltje hány ajánlást kapott, ahogy azt sem, hogy a 151 ezer pedagógusból hányan vettek részt a jelölésben, ami nem volt kötelező.

    Ezenkívül nem ismert a kar alapszabálya, amelyet a küldöttgyűlés a tervek szerint elfogad június 14-én, és két héttel az esemény előtt azt sem lehet tudni, kik lesznek a jelöltek, illetve kik vannak a jelölőbizottságban - sorolta kifogásaikat a szakszervezeti vezető.

    Galló Istvánné szerint a hatalom döntésének megfelelően jön létre a kar, megalakításának előkészítésében nem vonták be a pedagógus társadalmat, illetve nem nyilvános a küldöttek választása sem, a tisztségre jelölteket pedig nem ismerik. Ebből következően a pedagógus kar nem független, nem autonóm szervezet, mert létrejöttének előkészítése és a kivitelezés azt sugallja, hogy a központi hatalom akarata érvényesül ebben - jegyezte meg.

    Beszélt arról is, hogy a kar küldöttgyűlésének tagjai országos szinten 20 választókerületből kerülnek ki azon az alapon, hogy ezer pedagógust képviseljen egy küldött. Galló Istvánné nem tartotta arányosnak azt, hogy ezzel szemben Budapest 28 ezer pedagógusát csak 15 jelölt képviselheti.

    Galló Istvánné utalt arra, hogy a kormány összetételének véglegessé válása után a PSZ a köznevelési törvénnyel kapcsolatban tárgyalást kezdeményez, szakmai javaslataikat azonban először a kormánnyal ismertetik. Ezután részletesen ismertetik majd a szakmai javaslataikat a sajtóval is - tette hozzá.

    Sérelmesnek nevezte, hogy kollégái semmiféle jutalmat nem kapnak pedagógusnap alkalmából az elmúlt egy év munkájáért, holott „legalább egy évben egyszer erre a költségvetésnek is figyelmet kellene fordítania”.

    Beszélt arról is, hogy a konvergenciaprogram szerint a kormány a következő három évben nem kíván a közszféra bértábláján változtatni, emiatt pedig az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsnak sokkal erőteljesebben kellene kifejteni tevékenységét. Ennek megfelelően csütörtök délután a tanács munkavállalói oldala tárgyalásokat kezd - mutatott rá.

    Mint mondta, „csökkentett mértékben ugyan, de megtörtént a régóta várt béremelés”, és minden munkaviszonyt beszámítottak a bértáblába való besorolásnál. A béremelésben azonban sok keserűség volt, sokaknak nem jelentett valódi béremelést - fogalmazott.

    Eredményként értékelte, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kötött kollektív szerződés alapján elismerik a túlórát, és azt ki is fizetik, noha a járási tankerületi vezetők és az intézményvezetők nem egyszer komoly nyomást gyakoroltak a pedagógusokra, esetenként akadályozva a túlmunka elszámolását.

    Galló Istvánné felhívta a figyelmet arra, hogy idén még nem kaptak a béren kívüli juttatásra ígéretet. Emlékeztetett arra is, hogy április 30-ig volt a tanároknak lehetőségük a portfoliójuk feltöltésére, miközben a minősítési rendszer kidolgozása még csak most van folyamatban, ezt az eljárást pedig sok tanár sérelmesnek érzi, és a PSZ sem tudja elfogadni.

    A PSZ elnöke szólt egy internetes oldal reklámjáról, amelyben egy diák egy tanárának adja el a biciklijét, a film pedig azt sugallja, hogy egy ötös érdemjegyért cserébe engedett az árból a fiatal. Ezzel kapcsolatban idézte a reklámetikai kódexet, miszerint a reklám nem kelthet olyan érzést, ami sérti a társadalom általános erkölcsi normáit, ebben az esetben azonban szerinte a reklámfilmnek az az üzenete, hogy „megvehetők a tanárok”. Hozzátette: emiatt a Magyar Reklámszövetség reklámetikai bizottságához fordultak, mert „a film lenézi a tanárokat és ízléstelen”.