Nem baj, ha napi három órát utaznak a gyerekes kormánytisztviselők

 A családbarát Orbán-kormány meglepő törvényjavaslattal állt elő: április elsejétől lazítanák az áthelyezés szabályait a kormánytisztviselők esetében. Egy szülőnek, akinek tíz éves kor fölötti a gyereke, el kell fogadnia, hogy akár három órát is kell utaznia a munkahelyére oda-vissza naponta. A megyei hivatalokban ahhoz sem kell a hivatalnok belegyezése, hogy egy évben legfeljebb 50 napra más megyébe helyezzék át – tudta meg a HVG.

   Egy településen belül akkor lehet áthelyezni egy kormánytisztviselőt a belegyezése nélkül, „ha az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a két órát nem haladja meg”– ez szerepel a Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott új törvényjavaslatban. A jelenlegi szabályozás két, illetve másfél órás távolságot enged meg. Az indoklás „gyakorlatban felmerült munkaszervezési kérdésekre” hivatkozik, és arra, hogy manapság napi egy-egy óra utazás se Budapesten belül, se vidéken nem ritka. Emellett a szaktárca szerint a módosítás „munkahelymegtartó erővel bírhat”, bár ezt nem magyarázza meg.
 
   A megyei kormányhivatalokban ahhoz se kell a jövőben a hivatalnok beleegyezése, hogy egy másik hatósághoz rendeljék ki, ha az „feladatát más módon nem tudja hatékonyan ellátni”. Ez történhet úgy, hogy a dolgozó munkahelye változatlan, csak a másik hivatal ügyeit intézi, de legfeljebb évi 50 napra más helységbe is átirányíthatják, ha ez „elengedhetetlenül szükséges”. Ez egyik megyeszékhelyről a másikra való átjárást jelenthet, de ennél az új paragrafusnál nem korlátozzák a munkába járás időtartamát, és nem adnak kedvezményt a kisgyerekeseknek sem.
 
   Ugyanez a tervezet tartalmazza azt, ami ellen a közszolgálati szakszervezetek már tiltakoztak: megtiltja a szakszervezeti tisztségviselőknek, hogy a Magyar Kormánytisztviselői Karban testületi tagok vagy tisztségviselők lehessenek. Az indoklás szerint ez „az érdekképviselettel összefüggő tevékenységek ellátása során felmerülő, összeférhetetlenséggel járó helyzetek elkerülése érdekében” szükséges, a szakszervezetek azonban szerepük gyengítését látják benn.
 
   Mindez, ha az országgyűlés elfogadja, április 1-től lép hatályba.
 
Forrás: HVG