Robotok veszélyeztetik a feldolgozóipari munkásokat

A robotok nemcsak a filmek akcióhőseire jelenthetnek veszélyt, de az egyszerű feldolgozóipari munkásokra is. A közelmúltban két közgazdász azt vizsgálta meg, hogy a robotok milyen hatással voltak 17 fejlett gazdaság 14 iparágára 1993 és 2007 között. A kutatásból az látszik, hogy az ipari robotok növelték a munkaerő termelékenységét, a teljes termelékenységet, illetve a béreket. Mindeközben bár nem változtatták meg jelentősen a munkaórák számát, az alacsonyan és közepesen képzett munkaerőkre nézve komoly fenyegetést jelentenek - olvasható a tozsdeforum.hu oldalán.

   Noha az egyre több és komplexebb feladatokat ellátó robotok már jó ideje foglalkoztatják a sci-fi szerzőket, és bár ezek a víziók egyre inkább valósággá is válnak, a kutatók nehezen tudják igazán hatékonyan megragadni a kérdést. Ennek pedig egyik fontos oka, hogy nincsenek szisztematikus empirikus elemzések, amelyek a robotok valódi gazdasági hatásait vizsgálnák – hangsúlyozza a voxeu.org-on megjelent tanulmányában Georg Graetz és Guy Michaels.
 
  A két közgazdász az említett hiányosságot igyekezett pótolni azzal, hogy összegyűjtötte az adatokat 17 fejlett ország (Európa, Ausztrália, Dél-Korea, USA) 14 iparágából (főként a feldolgozóiparból, de a mezőgazdaságból és a közműszektorból is) 1993 és 2007 között.
 
Pörög az ipar
 
  Elsősorban arra jutottak, hogy az ipari robotok növelték a munkaerő termelékenységét, a teljes termelékenységet, illetve a béreket. Mindeközben bár nem változtatták meg jelentősen a munkaórák számát, az alacsonyan és kisebb mértékben, de a közepesen képzett munkaerőkre nézve is komoly fenyegetést jelentenek.
 
  A kutatásból első pillantásra az derül ki, hogy a technológiai fejlődések következtében az ipari robotok (olyan gépek, amelyek programozhatók, és képesek a termeléssel összefüggő munkát végezni emberi irányító nélkül) hozzávetőleg 80 százalékkal lettek olcsóbbak (korrigálva a minőség változásával) 1993 és 2007 között. Nem meglepő az sem, hogy a robotok felhasználása durván megugrott a vizsgált időszakban: a munkaórákra eső robotok aránya átlagosan nagyjából 150 százalékkal emelkedett.
 
  A legnagyobb növekedést Németország, Dánia és Olaszország produkálta, míg szektorálisan a közlekedési eszközök iparága, a vegyipar és a fémipar tudhatja magáénak a leggyorsabb bővülést.
 
Forradalmi fejlődés
 
  A vizsgálat emellett kimutatta, hogy a robotok felhasználásának növekedése még a konzervatív becslés szerint is 0,37 százalékponttal járult hozzá a GDP-növekedéshez, ami ebben az időszakban a teljes GDP több mint egytizedét jelentette.  Ezzel párhuzamosan a munkaerő produktivitáshoz 0,36 százalékpontot adtak hozzá a robotok, ami a teljes termelékenység növekedés egyhatoda.
 
  Mindennek a súlyát jól érzékelteti a tanulmány, amikor hangsúlyozza, hogy a robotok hozzájárulása a teljes gazdasághoz akkora súllyal bír, mint a vasút a 19. században vagy az amerikai autópályák a 20. században. A közelebbi múltból pedig hasonló szerepe van, mint a fejlett információs és kommunikációs technológiáknak. Mindazonáltal a szerzők megjegyzik, hogy a robotok a tőke mindössze 2 százalékát teszik ki, ami viszont sokkal kisebb arány, mint amilyet a korábbi, jelentős növekedést generáló technológiáknál volt.
 
Gépek és félelmek
 
  A kutatás eredményei azért is fontosak, mert az elmúlt időben számos egymástól eltérő vélemény alakult ki arról, hogy vajon a robotika fejlődése pozitív hatással lesz-e a növekedésre, illetve a munkaerőpiacra. Graetz és Michaels várakozásai szerint a jövőben bővülhetnek a robotok pozitív hatásai, különösen a szolgáltatói szektorban való elterjedésük következtében. Megjegyzik azonban, hogy a fejlődéssel párhuzamosan a robotok által generált extra nyereség is csökkenhet, vagyis nem tanácsos arra alapozni, hogy a robotok lesznek a globális növekedés csodaszerei.
 
  A munkaerő-piaci hatásokat vizsgálva a tanulmány legfőbb megállapítása, hogy jóllehet nem mutatható ki negatív hatás az aggregált munkaerőpiacon, amennyiben képesítések szempontjából is lebontjuk a képet, a helyzet megváltozik. Az alacsonyan képzett munkaerőre ugyanis komoly veszélyt jelenthetnek a robotok, míg ez a fenyegetettség csökken a közepesen képzettek esetében, és nincs szignifikáns jelentősége a magasan képzett munkaerő esetében.
 
  Összefoglalásként elmondható tehát, hogy az empirikus vizsgálatok szerint a robotok elterjedése növelte a teljes termelékenységet, sőt a béreket is, miközben jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez. Annak ellenére pedig, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a robotok negatív munkaerő-piaci hatására, egyes bizonyítékok azt támasztják alá, hogy az alacsonyan és közepesen képzett dolgozók nem érezhetik biztonságban magukat.

Forrás: tozsdeforum.hu