Olaj a tűzre az új Munka törvénykönyve

A munkáltató és a munkavállaló sokszor zsigerből gyűlöli egymást, pedig egyik sem tud meglenni a másik nélkül. Az új munka törvénykönyve mintha csak olaj lenne a tűzre, pedig éppen ilyen válságos időkben lenne szükség a leginkább a kölcsönös bizalomra - olvasható az itbusiness.hu cikkében.

   Sokszor fordul elő, hogy a cégek hr-esei úgy beszélnek a munkavállalókról, mint valami bűnözőkről, s gyakran úgy is kezelik őket. A legrosszabb feltételezése ugyanakkor a másik félre is igaz: számos esetben ők is úgy vélekednek, hogy a munkáltatót csak az ő kizsákmányolásukra teremtette a Mindenható – osztja meg tapasztalatait Dara Péter tanácsadó, a Devise Hungary ügyvezetője. A két fél ilyen hozzáállása mellett nem csoda, hogy sokszor a bizalom legcsekélyebb jele sincs meg a másik oldal iránt. Márpedig ilyen szituációban természetes, hogy az új munka törvénykönyve (mt) rendelkezései is konfliktust fognak eredményezni a felek között.

Gazdasági érdek és magánszféra

   Az új mt egyik várható konfliktusforrása és vélhetően a gyakorlatban legtöbb vitára okot adó kérdésköre két egymással ellentétben álló (alap)jog: egyrészt a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme, másrészt a munkavállalónak az Alkotmányban biztosított joga magánszférája védelmére.

    Soós Andrea ügyvéd, munkajogi szakértő szerint az elméletben kialakított szabály várhatóan számos gyakorlati problémát jelent majd, s ádáz viták tárgyát képezheti arról, milyen tevékenységeket is korlátozhat a munkáltató. Beleszólhat-e a ruházatba, a fogyasztási szokásokba, a közösségi oldalakon tanúsított magatartásba, ne adj’ isten családalapítási terveibe, egészségi állapotába?

   Régi kérdés, hogy hol a határ, ameddig a munkáltató beavatkozhat a munkavállaló magánéletébe, s korlátozhatja alapjogait. Az új munka törvénykönyve sem tudja kezelni ezt a problémát. Egyoldalúan rögzíti, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdekéből még a munkavállaló egyes alapjogait (a véleménynyilvánítás, a személyes adatok védelméhez való jogát) is korlátozhatja.

 Munkaidőn kívül

   Egyértelmű esetekben ennek megítélése könnyű, például a munkavállaló munkaidőben a közösségi oldalakon nem tehet munkáltatójára becsmérlő kijelentést. De mi van a közösségi médiában munkaidőn kívül tanúsított magatartással? Első látásra az új mt megengedi a szankciók alkalmazását, ha a munkavállaló akár munkaidőn kívül veszélyezteti tevékenységét. Ugyanakkor ahhoz, hogy ezt észrevegye, bizonyítsa, a munkáltatónak figyelnie kell a munkavállalót, amit viszont nem tehet meg a munkavállaló hozzájárulása, tájékoztatása, sőt legitim cél nélkül. A munkáltató az új szabályok alapján jogosan korlátozza a munkavállaló közösségimédia-aktivitását, de hogyan bizonyítja majd, hogy jogszerűen figyelte ezt?

   Nem idegen az európai joggyakorlattól a filozófia segítségül hívása e kérdéskörben, különösen a közösségi média kapcsán. Az identitás védelmének külön tudományága van, amely kiterjed arra is, hogy a magánszféra az, amit az egyén közöl, látni enged magából. Ezt a kaput nyitja ki az új adatvédelmi törvény, amely már a címében is információs önrendelkezési jogot említ. Ez azt sugalmazza, hogy az érintett (munkavállaló) jelöli ki a határokat, amelyeken belül a munkáltató kutakodhat.

Forrás: itbusiness.hu