LMP: Nyomon követhetetlen a bérkompenzáció végrehajtása

Az LMP bérkompenzáció végrehajtásával kapcsolatos írásbeli kérdésére Matolcsy Györgytől érkezett válasz is bizonyítja: nem teljesült a kormány azon ígérete, hogy az egykulcsos adórendszerrel senki nem jár rosszabbul. Több százezer, az adójóváírás kivezetése által érintett munkavállaló szenvedett el januártól akár tíz százalékos nettóbér-csökkenést. Erről is csak megközelítő adatai vannak a minisztériumnak – a béremelés végrehajtása ugyanis nyomon követhetetlen.

    A nemzetgazdasági miniszternek az LMP írásbeli kérdéseire adott válasza megerősíti azt a feltételezést, hogy nagyon sok alacsony keresetű munkavállaló járt rosszabbul az adójóváírás kivezetésével. A kormány által a sajtóban hangoztatott, 80 százalékon felüli bérkompenzáció nem valós adatokon nyugszik. A miniszter válasza szerint ugyanakkor áprilisban az érintett munkavállalók 67 százalékánál történt meg a béremelés, azaz 1 millió 242 ezer munkavállaló után vett igénybe munkáltatója szociális hozzájárulási adókedvezményt. Mivel az adókedvezmény igénybevételének nem feltétele a visszamenőleges végrehajtás, az áprilisinál még alacsonyabb lehet azon munkavállalók száma, akiknél januártól kompenzálta a cég a nettóbér-csökkenést.
 
    Nincsenek pontos adatok azon munkáltatók számáról sem, akik nem hajtották végre az elvárt béremelést. A béremelést áprilisban végrehajtó mintegy 170-190 ezer cég számából sem lehet erre pontosan következtetetni, mert különböző okai lehetnek annak, ha egy érintett vállalkozás nem vette igénybe az adókedvezményt.
 
    Arról sem tudott adatokkal szolgálni a miniszter, hogy hogyan változott az érintett cégeknél a dolgozói létszám, valamint a részmunkaidősök aránya a teljes munkaidősökhöz képest. A rendelkezésre álló adatok alapján a leépítések okai nem azonosíthatók, így nem lehet tudni, hogy a bérkompenzáció ezen a téren mit okozott. Azt ugyanakkor, hogy a várakozásokhoz képest nagyságrendekkel kevesebb munkáltató jelentkezett a kiegészítő bérkompenzációs pályázatra, Matolcsy György is azzal magyarázza, hogy a cégek tartózkodni akartak a létszám megtartására vonatkozó elköteleződéstől. Ennek a támogatásnak ugyanis feltétele volt a létszám megtartása és a részmunkaidősök maximum 20 százalékos aránya.
 
    Emellett a magát családbarátnak nevező kormány a 80 ezer, jövedelempótlék igénylésére jogosult szülők háromnegyedét sem kompenzálta január 1-ig visszamenőleg.
 
    Az LMP szerint a bérkompenzációs rendszer ellenőrizhetetlen, nyomon követhetetlen, így a béremelés elmaradásának szankciói sem bírnak ösztönző erővel. Semmi sem indokolja a miniszter derűlátó optimizmusát a további végrehajtásra vonatkozóan. (OS)

Szél Bernadett
országgyűlési képviselő,
a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja

    Kiadó: LMP Parlamenti Frakciója