A britek négyéves várólistára tennék a vendégmunkásokat

Ütközetre készülnek a kelet-közép-európai uniós tagországok Nagy-Britanniával, miután a konzervatív párt fölényesen megnyerte a múlt heti parlamenti választásokat, s ezért elindulnak a tárgyalások a szigetország és az EU viszonyának újraszabályozásáról, ezen belül a vendégmunkások jogainak esetleges korlátozásáról.

  Az EU kelet-közép-európai országai figyelmeztetik Nagy-Britannia régi-új vezetését, hogy ne nyúljon hozzá a szabad munkaerő-vándorlás uniós alapjogához - jelentette a Financial Times (FT). David Cameron miniszterelnök, akinek pártja a szoros eredményt ígérő közvélemény-kutatásokat nevetségessé téve fölényesen nyert a múlt csütörtöki parlamenti választásokon, azzal kampányolt, hogy teljesen újratárgyalja a szigetország EU-s státusát.
 
  Cameron győzelmét ugyan nagy taps fogadta Európában, ám a Nagy-Britanniával hagyományosan jó viszonyt ápoló keleti tagországok megkongatták a vészharangot, mert attól tartanak, hogy a britek korlátozni akarják állampolgáraik munkavállalását. A kelet-európai vendégmunkások érinthetetlenek - fogalmazott Peter Javorcik, Szlovákia EU-minisztere az FT-nek nyilatkozva.
 
Vörös vonal
 
  A szabad munkaerő-vándorlás uniós alapjoga vörös vonal, amelyet nem lehet átlépni - jelentette ki Takács Szabolcs, a magyar kormány európai uniós ügyekért felelős államtitkára. A budapesti álláspont szerint ez az EU egyik legnagyobb jótéteménye. Nem kedveljük, amikor a magyar munkavállalókat migránsoknak nevezik. Végül is európai uniós polgárok, akiknek joguk van munkát vállalni a hazájukon kívüli európai országokban - tette hozzá.
 
  Készek vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni és egyeztetni arról, hogy milyen reformokat kellene bevezetnünk - mondta Rafal Trzaskowski Lengyelország EU-ügyi minisztere. A bevándorlással kapcsolatban azonban a lengyel kormány világos vörös vonalat húzott, amelyen át nem hajlandó visszalépni. Nagy-Britannia jó kapcsolatokat épített ki a régió volt szocialista országaival, ám Cameron kemény fellépése a migrációval kapcsolatban az utóbbi években megkoptatta ezeket a viszonyokat - emlékeztet az FT.
 
Csetepaté
 
 A vendégmunkások jogainak ügye lesz várhatóan a legkeményebb ütközéseket hozó kérdés abban a tárgyalássorozatban, amelyben az új brit vezetés újra akarja rendezni Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyát. Cameron „new dealnak” nevezi, amire igényt tartanak, és amelyről 2017 vége előtt referendumot fognak rendezni.
 
  Trzaskowski ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy Lengyelország azt akarja, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon, de nem minden áron. Úgy látja, hogy miután végül 12 fős parlamenti többségre támaszkodhat az új brit kormány, Cameronnak nem kell kiszolgálnia a hátországát veszélyeztető néhány euroszkeptikus tory politikus igényeit. Nagyobb a mozgástere, amelyet arra használhat, hogy az egységes belső piaccal kapcsolatos kérdésekben ne állítsa vállalhatatlan dilemmák elé kelet-európai szövetségeseit.
 
  Ugyanakkor a régi-új miniszterelnök máris kapott néhány tőrdöfést hátulról. Davis Davis, az egyik vezető konzervatív parlamenti képviselő kijelentette, hogy 60 tory kollégája a Brexitre (Nagy-Britannia kilépésére az EU-ból) fog szavazni, ha a kormány nem lesz képes az igényeiknek megfelelő megállapodást elérni Brüsszellel. Graham Brady, egy másik befolyásos konzervatív képviselő felszólította Cameront, hogy adjon szabad mandátumot a tory képviselőknek, sőt még a minisztereknek is a szavazásra a függetlenségi referendumon.
 
Bekavarnak másoknak
 
  Cameron azt ígérte a választóknak, hogy a vendégmunkásokat négyéves várólistára teszik mielőtt beléphetnének a brit társadalombiztosítási rendszerbe. Egy ilyen változtatáshoz azonban szakértők szerint módosítani kellene az uniós alapszerződést, amelyhez a 28 tagállam egyhangú támogatására lenne szükség. Ez nehezen jöhet össze annak tükrében, hogy kelet-európai tagországok elleneznek minden olyan szabályozást, amely nem egységesen kezelné az európai munkavállalók jogait, azaz két- vagy többkörös Európát hozna létre ezen a téren.
 
  Vezető európai diplomaták, akik részt vettek az előzetes tárgyalásokban, attól tartanak, hogy a brit miniszterelnök túlságosan kemény álláspontra helyezkedhet a vendégmunkások ügyével kapcsolatban, ami a kelet-közép-európaiakban dühöt válthat ki. Dánia és Írország is speciális státust harcolt ki magának az EU-n belül, de ez nem érintett olyan kérdéseket, amelyek más uniós tagországokon belül komoly politikai viharokat kavarhattak volna.