Meghökkentő adatok a munkaerőpiacról

 Április végén 414,9 ezer álláskereső szerepelt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat rendszerében, ami bár havi alapon csökkenést jelent, az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest azonban növekedést mért a szervezet. Az új munkahelyek háromnegyede csak állami segítséggel tud létrejönni, a versenyszféra magától még mindig alig tud új álláshelyeket teremteni.
 
  Április legvégén 414 855 nyilvántartott álláskereső volt a rendszerben, ami 47,2 ezres, azaz 10,2 százalékos csökkenés a márciusi adatokhoz képest, de az egy évvel ezelőttihez képest, ha minimálisan is, de nőtt a számuk. 2014 áprilisában ugyanis 0,3 százalékkal, avagy 1116 fővel kevesebb munkakeresőt regisztráltak.
 
 Jó hír ugyanakkor, hogy a tartósan állásra várok száma csökkent: havi alapon 1,6, éves összevetésben pedig 15,6 százalékkal. Ezzel együtt is azonban 100 ezernél több honfitársunk szerepel több mint egy éve a nyilvántartásban.
 
  A most kiadott statisztika ismét bizonyítja, hogy mennyire fontos az iskolai végzettség: az álláskeresők fele ugyanis csak általános iskolát végzett el (az ő számuk jelentős mértékben nőtt is egy év alatt), míg azok, akik felsőfokú végzettséggel csak az összes regisztrált 5 százalékát tették ki.
 
  Szám szerint a legtöbb álláskeresőt az Észak-Alföldön találjuk, ők az összes nyilvántartott negyedét teszik ki (103,9 ezer) és négyszer annyian vannak, mint akik a Nyugat-Dunántúlon keresnek maguknak új munkahelyet. Amennyiben a megyéket nézzük, úgy Borsod-Abaúj-Zemplénben a legrosszabb a helyzet, hiszen csak itt több mint 50 ezren kerültek be a hatóság rendszerébe. Összehasonlításképpen: a legjobb helyzetben lévő Győr-Moson-Sopron megyében mindössze 5 ezren.
 
Kell az állami pénz
 
  A hónap folyamán összesen 63,5 ezer üres álláshelyet jelentettek be a foglalkoztatók, ám rossz hír, hogy ennek 75,7 százalékához igényeltek valamiféle állami támogatást - azaz az új munkahelyek háromnegyede csak állami segítséggel tud létrejönni, a versenyszféra magától még mindig alig tud új álláshelyeket teremteni. A nem támogatott munkahelyeket nézve azt látjuk, hogy összesen 15432 jött létre, a legtöbb, 2140 Budapesten. Ezzel szemben Tolnában csak 156 új munkahelyet tudtak a cégek önerőből létrehozni. Nógrád sem lehet túl büszke az eredményére, hiszen itt is csak a 159 ilyen munkahelyet sikerült létrehozni, míg ezer feletti eredményt a fővároson kívül négy megye hozott (Pest, Győr-Moson-Sopron, Zala, illetve Bács-Kiskun).
 
  Támogatott munkahelyből már valamivel több mint 48 ezernek örülhettünk, csak Borsod-Abaúj-Zemplénben 11 ezer jött létre. Ezzel ki is magaslik a mezőnyből ez a térség, hiszen a következő szereplő Jász-Nagykun-Szolnok megyében is csak 6904 új támogatott munkahellyel bővül a munkaerőpiaci kínálat.
 
  Idén áprilisban egyébként összesen 177,8 ezer üres állás várta a dolgozókat, amiből a hónap végére 79,1 ezer maradt üres, betöltetlen. A legtöbb munkahely Budapesten maradt szabad, több mint 17 ezer, ahogy Pest megyében is 9 ezer feletti állásra kerestek új munkaerőt. Tolna megyében viszont nem annyira egyszerű a helyzet, hiszen a hivatalos statisztikák szerint itt csak 639 állás maradt betöltetlen, aminél a következő szereplő, Komárom-Esztergom is kétszer annyival bírt (1227).
 
Csoportos leépítések is voltak
 
  Áprilisban a foglalkoztatók 1274 főt érintően jelentettek be csoportos létszámcsökkentést a foglalkoztatási szolgálathoz. A tárgyhónapban a legnagyobb létszámú bejelentés a fővárost érintette (1031), ezen kívül nem érkezett nagyobb létszámú bejelentés. A többi megye esetében a leépítések által érintett létszám minden esetben 100 alattiak voltak - Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon például egy ilyen sem volt.