Portugália: mintaország vagy a következő dominó?

A hazánkkal nagyjából megegyező kiterjedésű és népességű ibériai ország tavaly – Görögország és Írország után – harmadikként fordult pénzügyi segítségért a nemzetközi szervezetekhez. A trojkának is becézett, IMF - Európai Bizottság – Európai Központi Bank által rendelkezésre bocsátott 78 milliárd eurós segélyhitel feltételeinek teljesítése azóta mintaszerűen halad.

   Ezt egy szokatlanul optimista hangvételű közleményben is megerősítette a trojka, a hitel következő részletének folyósításához szükséges negyedéves átvilágítás után. Pedig tavaly nyáron még számos elemző figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a választások után hatalomra kerülő, Pedro Passos Coelho által vezetett jobboldali kormány esetleg a hitelfeltételek újratárgyalását fogja kezdeményezni. Ezzel ellentétben, Portugália mintaszerűen hajtja végre a vállalt költségvetési hiánycsökkentő intézkedéseket, privatizációs vállalásokat és a strukturális reformok kidolgozása is a tervezett ütemben halad. A költségvetési hiány tavaly 4 százalékos volt, szemben a 2010-es 9,8%-al. A megszorítások hatására a gazdasági visszaesés 3,3%-os lesz idén a tavalyi 1,5%-os szűkülés után, viszont jövőre már az előrejelzések szerint megkezdődik a lassú kilábalás és a recesszió is véget érhet az trojka számításai szerint. Ez már csak azért is lényeges lenne, mert 2013. szeptemberében jár le mintegy 9,3 milliárd eurónyi államkötvénye Portugáliának, amit a nemzetközi hitelpiacokon szeretne megújítani.
 
   A 10,5 millió lakosú Portugália Nyugat-Európa legszegényebb országa, amelyik lemaradt az eurózóna többi tagjától az elmúlt évtizedben S válság előtt is csak átlag évi 1 százalékos GDP bővülést produkált. Ezért több elemző a versenyképtelen, merev munkaerőpiacot hibáztatja. Portugáliában mintegy 13 százalékos a munkanélküliségi ráta amely jövőre éri el a csúcsot 14,5 százalékkal.
 
   A Görögország után a legkritikusabb helyzetben levő Portugália GDP-arányos államadóssága 107,2 százalékra nőtt decemberben az egy évvel korábbi 93,4 százalékról, ez megfelel a IMF előrejelzésének, amely arra számít, hogy a GDP-arányos államadósság 2013-ban éri el a csúcsot, 118 százalékkal. S legnagyobb gondot nem a kezelhetetlenül magas államadósság, hanem a magánszektor eladósodottsága. A gazdasági visszaesés Portugáliában is megnehezítik kormány dolgát a hiány és az adósság leszorításában, valamint a dél-európai országban is érzékeny kérdés a banki portfóliók minősége, ami a bankrendszer feltőkésítését is szükségessé teheti, egy a Fitch által készített tavaly év végi jelentés szerint. „A kormány elkötelezettsége a problémák leküzdésében azonban erős” - jegyezte meg legutóbbi értékelésében a hitelminősítő, annak ellenére, hogy bóvli minősítést adott az ibériai állam hitelbesorolásának. 
 
   Érdekes párhuzamnak tűnik Magyarországgal, hogy a büdzsé egyenlegét Portugáliában is javították egyszeri tételek 2011-ben, a banki nyugdíjalapok vagyonát ugyanis az állami nyugdíjalaphoz irányították, így a GDP-hez viszonyítva 1,7 százalékponttal csökkent a hiány. A portugál kormány még tavaly decemberben megállapodott az ország négy nagy magánbankjával, hogy ezek összesen 5,6 milliárd eurót utalnak át az államnak a náluk levő nyugdíjalapokból annak érdekében, hogy Portugália tartani tudja a vállalt államháztartási hiány-előirányzatot. A kormány azonban ígéretet tett arra, hogy 2012-ben nem fog hasonló eszközökhöz nyúlni és nem egyszeri tételekkel, hanem strukturális reformintézkedésekkel kívánják elérni a hiánycélt. A deficit leszorításához a Fitch szerint további komoly kiadáscsökkentésre van még szükség, különösen a nyugdíjaknál és a közszféra béreinél.
 
   A kormány eddig igen gyorsan és hatékonyan tudta megvalósítani a segélyhitel feltételeiként szabott gazdasági intézkedéseket.  Ez annak is köszönhető volt, hogy csak kevés sztrájk és tüntetés volt Portugáliában a megszorító intézkedések ellen - ellentétben Görögországgal vagy Spanyolországgal -, de ez is változhat, ahogy a gazdasági visszaesés mélyül és egyre több ember lesz munkanélküli. A múlt héten a metró és a külvárosi vasutak egy része állt le a megszorító, és a szociális jóléti rendszert leépítő kormányzati intézkedések elleni tiltakozásul. A szakszervezetek az ország tönkretételéről és a munkanélküliség elszabadulásáról beszélnek. Az ellenzéki szocialisták, akik korábban letárgyalták a trojkával a segélyhitel feltételeit, ma már azt mondják, hogy ha nem lehet egy évvel kitolni a korábban kitűzött határidőket, az ország további recesszióba fog zuhanni, ami a munkanélküliség növekedéséhez és az életszínvonal további romlásához fog vezetni. A legnagyobb szakszervezeti szövetség, a CGTP, jelentős fennakadásokat okozott a sztrájkkal  a közlekedésben, a tanításban és a közszolgáltatásokban. A sztrájk azonban csak fél siker a kommunistákhoz közel álló CGTP számára, mert a második legnagyobb szövetség, a már előbb említett szocialistákhoz közel álló UGT nem csatlakozott hozzá − ez utóbbi január végén aláírta a megállapodást a kormánnyal a munkaerő-piaci szabályok módosításáról, minek folytán egyebek közt csökken a fizetett szabadnapok száma és könnyebb elbocsátani a dolgozókat. A Diário de Notícias, portugál napilap szerint a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy tavaly mintegy 150 ezer ember hagyta el az országot a munkanélküliség elől menekülve, és ez a szám az elmúlt öt évben összességében elérte a fél milliót.
 
   A trojka által megszabott program mintaszerű megvalósítása azonban számos elemző szerint nem lesz elég a portugál csőd elkerüléséhez. A legpesszimistább talán az a Nouriel Roubini, aki annak idején is talán egyedüliként jósolta meg a 2008-ban kezdődő válságot. Roubini legutóbbi nyilatkozatában amellett, hogy biztosra veszi Görögország csődjét és az euró zónából való kilépését jövőre, ugyanezt a jövőt jósolja Portugáliának is. 
 
   Mohamed El-Erian a Pacific Investment Management Co. vezérigazgatója szerint Portugáliának nem lesz elég a 78 milliárd eurós segély, mert 2013-ban képtelen lesz a kötvénypiacokon államkötvényeket értékesíteni normális kamatfelárral. Ez akár a portugál csődhöz és az euró zónából való kilépéséhez is vezethet. Az euró zónával kapcsolatban meg az a meglátása, hogy idén kiderül, hogy vagy szétesik, vagy kisebb, de erősebb lesz és inkább ez utóbbinak ad nagyobb esélyt. 
 
   Jürgen Michels a Citigrup vezető közgazdásza szerint abban az esetben, ha Portugália 2016 előtt nem tud kilépni a kötvénypiacokra, márpedig ezt tartja valószínűnek, további 50-60 milliárd eurónyi segélyhitelre lesz szüksége a következő években. Ezt az érvelést erősítheti az a tény is, hogy bár csökkent a korábban 17%-on álló kamatfelár, továbbra is a fenntarthatatlan 13%-os szinten van a portugál kötvények esetében.
 
   A portugál kormány azonban eltökélt és végig kívánja vinni a nemzetközi hitelezőkkel kidolgozott programját. Vitor Gaspar pénzügyminiszter a Peterson Institute for International Economics egyik előadásán arról beszélt, hogy lassan beérnek az ország által hozott áldozatok gyümölcsei és a pénzpiacok bizalma belátható időn belül visszatér. Ha nem, a trojka további segítséget ajánlott fel, de a portugál kormány egyenlőre nem kér sem időt sem pénzt. 
 
   Sokan drukkolnak Európában Portugáliának azért, hogy az IMF – Európai Bizottság – Európai Központi Bank által nyújtott hitel lehetővé tegye a mediterrán ország számára elkerülni az államcsődöt és az ezzel együtt járó kilépést az euró zónából. A tovagyűrűző hatásoktól való félelem azonban csak az egyik oka, hogy miért is olyan kiemelt fontosságú a portugál mentőcsomag sikere. Portugália messze könnyebb eset, mint Görögország. Működő gazdasággal rendelkezik, exportja folyamatosan növekszik. A portugálok nem feltétlen az országot megbénító sztrájkokban látják az érdekérvényesítés legfőbb módját. A portugál siker mintául szolgálhat a görögöknek, íreknek, spanyoloknak, olaszoknak is és megerősítheti a trojka által szorgalmazott gazdasági intézkedések helyességét a hitelre szoruló országokban.