A közmunkások szépítenek a számokon

A munkanélküliség és a foglalkoztatottság is gyengén alakul az utóbbi fél évben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Az ellenirányú mozgást végző két mutató közül a munkanélküliség a nyár végi 7,1 százalékos negatív rekordról lassan felkúszott 7,8 százalékra, míg a foglalkoztatottság a 15–74 éves korosztály körében az augusztusi 54,9-ről fél százalékkal esett a márciussal zárult három hónap átlagában – írja a Népszabadság.

  Nincs forradalmi hangulat a hazai munkaerőpiacon. Az aktív álláskeresők száma 27 ezerrel 348 ezerre nőtt, miközben a foglalkoztatottak létszáma 38 ezerrel 4,117 millióra csökkent. Megállt az a kedvező folyamat is, amely az életerős, de gazdaságilag a munkaerőpiactól távol maradó emberek visszatérését segítette vagy – mint a rokkantnyugdíjasok körében – erőltette.
 
  A romló tendenciára nem adott magyarázatot közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium, inkább arra emlékeztetett, hogy ha a tavaly január–márciusi időszakhoz viszonyítunk, akkor 80 ezres foglalkoztatotti bővülést látunk, és 17 ezer fővel kevesebb a munkanélküli, mint akkor volt.
 
  A szaktárca magyarázata szerint szezonális hatások miatt minden év első negyedévében vissza szokott esni a foglalkoztatás, afelett viszont elsiklanak, hogy nálunk ez az első negyedév már tavaly nyáron megkezdődött.
 
  A 3,6 százalékos gazdasági növekedés néhány tízezer új munkahely megteremtését eredményezte, de a munkaügyi statisztikát az utóbbi időben a közmunkások számának mozgása határozza meg.
 

  A január–februári létszámadatoknál feltűnést keltett a közmunkások számának 170 ezerre csökkenése, egy évvel korábban még kétszázezren vettek részt a programokban. Márciusra látványos előretörésre számítanak itt az elemzők. A szociális ellátások megnyirbálása, a segélyezés forrásainak a szerény büdzsével rendelkező önkormányzatokra történő áthárítása foglalkoztatási boomot indíthat el. A segélyért munkát program kiszélesítése, a központi költségvetésből a foglalkoztatási források közmunkacélú átcsoportosítása is ezt erősíti.
 
  Ragyogó statisztikai adatokkal büszkélkedhet majd a kormány, amely legújabb törvénymódosítási terve szerint kiterjeszti a közfoglalkoztatási jogviszonyt azokra az esetekre is, amikor a munkaügyi központ szervez tanácsadást valakinek. A Világgazdaság információja szerint az intézkedéssel erre az időre a regisztrált álláskeresőből is közfoglalkoztatottat lehet csinálni – legalábbis papíron.
 
  A Népszabadság ennek kapcsán megkérdezte Vukovich Gabriellát, a KSH elnökét arról, mennyire vehetők komolyan az adatok, ha adminisztratív eszközökkel szépíthetők. Az elnök asszony válaszában hangsúlyozta, hogy a hivatal követi a hatályos hazai és uniós módszertant. A KSH alkalmazkodik a megváltozott helyzetekhez, erre példa, hogy a közfoglalkoztatás térnyerése miatt erről a területről külön is közöl adatokat – például a létszám- és a bérstatisztikákban –, ezzel is segítve a tisztánlátást. Tartózkodnak viszont az adatok bárminemű értékelésétől, megőrizve ezzel a hitelességüket.
 
  A számok értelmezésében fontos szerep jut az elemzőknek. Németh Dávid, a K&H Bank részéről azt emelte ki, hogy a mostani megtorpanás ellenére elképzelhető, hogy az idén 7 százalék alá süllyed a munkanélküliségi ráta, ezt támasztják alá a kedvező növekedési kilátások is. Emlékeztetett arra, hogy a közmunkaprogram nélkül jelenleg annyian dolgoznak, mint 2006 második felében, tehát az elmúlt évekhez képest valamivel javult a munkaerőpiaci helyzet.
 
Keletre viszik a támogatásokat
 
  Állás van bőven, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat márciusi összesítése szerint gyakorlatilag 195 700 újonnan meghirdetett munkahelyet lehetne azonnal betölteni, más kérdés, hogy az új igények közül 177 800 a közfoglalkoztatás valamely eszközét takarja. A támogatott igények 42,3 százaléka a fővárosból, valamint a legelmaradottabb keleti régióból, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett, azaz a közmunkások száma ott tízezrekkel bővülhet tavasszal.

Forrás: Népszabadság