A munkáltatók a prémiumok, a cafeteria és egyéb juttatások visszavágásával reagáltak

A kormány számos munkaerő-kínálatot bővítő intézkedést jelentett be, amelyek egy része már megtörtént vagy tervben van például a rokkant- és az öregségi nyugdíjakra vonatkozó szabályok, és ezek eredménye már eddig is megjelent.

    Mindez azonban nem jár majd együtt a munkakereslet bővülésével: a gyenge konjunkturális kilátások miatt rövid távon akár csökkenhet a foglalkoztatás, a növekedés pedig még 2013-ban sem indul meg − derül ki a jegybank márciusi inflációs jelentéséből. A munkaerőpiacon megjelenő munkaerőtöbblet egy részét az állami közmunkaprogramok szívhatják fel elsősorban a magas munkanélküliséggel és alacsony elhelyezkedési lehetőségekkel küzdő településeken.

    A minimálbér, a garantált bérminimum, illetve az elvárt bér emelésének költségnövelő hatását a vállalatoknál részben ellensúlyozhatja a munkavállalói adójóváírás munkáltatói adókedvezménnyé (bérkompenzáció) konvertálása − ennek kivezetésével azonban ez visszaesik. A versenyszektor számára az intézkedés összességében a teljes bérköltség egy százalékának megfelelő költségnövekedést jelent − mindez egy százalékponttal, 5 százalékra tolja a bruttó bérek ütemét. A vállalatok a terhek kivédésére a prémiumok, a cafeteria és más nem rendszeres juttatások visszavágásával reagáltak, gyakorlatilag nem terveznek elbocsátásokat. A reálbérek növekedési üteme így összességében elmarad a termelékenységétől.

    A bérváltozások elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket érintik, a magasabb jövedelműek keresetének mérsékeltebb emelésével is lehet tompítani a hatását. Elsősorban az adminisztratív és fizikai dolgozók bérét emelik majd, a közép- és felső vezetők keresete mérsékelt maradhat − hivatkozik a jelentés a Hay Group januári felméréseinek eredményére.