Katás ügyvezető és a csecsemőgondozási díj

Milyen összeg lesz a családtámogatási ellátások alapja egy katás bt. személyesen közreműködő ügyvezető tagjának, aki korábban munkaviszonyban is dolgozott? – kérdezte egy olvasó. dr. Radics Zsuzsanna, az adozona.hu társadalombiztosítási szakértője válaszolt.

   „Egy katás bt. ügyvezető beltagja 40 órás munkaviszonya mellett volt kisadózóként bejelentve. 2014 júniusától tgyáson, majd gyeden van. Főállású munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságát tölti, a bt.-ben nem működik személyesen közre. Amennyiben a munkahelyére nem menne vissza, de a bt.-ben közreműködne – főállású kisadózó lesz –, hogyan alakulna a családtámogatási ellátása, ha 2015-ben újabb gyermeke születik? Munkaviszonyában a minimálbér kétszeresénél többet keresett. Milyen összeg lesz az ellátások alapja?” – kérdezte olvasónk.

   A családtámogatási ellátások (gyes, családi pótlék, anyasági támogatás) a biztosítási jogviszonytól függetlenek. Gyes folyósítása esetén is érvényes az a szabály, hogy gyes mellett keresőtevékenységet a gyermek egyéves kora után lehet folytatni. Ezek az ellátások a jövedelemtől függetlenek. Mindezekre tekintettel feltételezhető, hogy a kérdés a csecsemőgondozási díjra és a gyermekgondozási díjra vonatkozik – kezdte válaszát szakértőnk.

  Akkor nem lesz főállású a kisadózó, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. Az kérdésben említett esetben a foglalkoztatás nem valósul meg, így a kisadózásban végzett kereső tevékenység esetén 50 000 forint tételes adót fog fizetni a kismama.

   Ellátás mellett a gyermek egyéves kora után lehet keresőtevékenységet folytatni. Ha a gyermek egyéves kora után visszamegy a kismama dolgozni a katás bt.-be, akkor a bt.-ben a fentiek alapján 81 300, illetve emelt összegű tételes adófizetés esetén 136 250 forint lesz az ellátás alapja.

   Az ellátást (csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani (azaz külön a munkaviszonyban, és külön a kisadózásban).

   A szabály a következő:

A csecsemőgondozási díjnál három szempontra kell figyelemmel lenni:

1.)    Az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

2.)    A csecsemőgondozási díj naptári napi alapja a következő:

   Ha a biztosítási idő a jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, a csecsemőgondozási díj alapját a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

   Ha a naptári napi alap az előzőek szerint nem állapítható meg, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad része.

  Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni.

   Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét nem haladhatja meg.  Ez esetben a csecsemőgondozási díj a naptári napi jövedelem 70 százaléka.

3.)  Csecsemőgondozási díjra jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

   A gyermekgondozási díjnál három szempontra kell figyelemmel lenni:

1.)    Az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

2.)    A gyermekgondozási díj naptári napi alapja a következő:

   Ha a biztosítási idő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, akkor a gyermekgondozási díj alapját a gyermekgondozási díjra jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a gyermekgondozási díj alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

   Azaz, ha a gyermekgondozási díjra a szülő 2015. augusztus 8-án válik jogosulttá, akkor folyamatos biztosítás esetén az ellátás kiszámításának az irányadó időszaka 2014. január 1-jéátől 2015. május 31-éig terjedő időtartam. Az ellátást 2015. május 31-éhez időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani.

   Abban az esetben, ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban a fentiekben leírt időszak utolsó napjához legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napjától 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

   Más a számítás akkor, ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel,

– de a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani, illetve

– ha a biztosított a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a gyermekgondozási díj naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.

   Gyermekgondozási díj számítási szabályának különleges esete: ha 180 napban a biztosítottnak azért nem volt jövedelme, mert ellátást kapott. Ez esetben a gyermekgondozási díj az alábbiak szerint alakul:

   Ha a biztosított a gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a gyermekgondozási díjra jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a gyermekgondozási díj naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb.

  Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapját kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével állapították meg.

3.) Gyermekgondozási díjra jogosult

– a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

– az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Minden esetben feltétel, hogy a gyermeket a saját háztartásban nevelő jogosult a támogatásra.

Forrás: adozona.hu