Korán örültek a vagyonőrök

Nem nő a duplájára a vagyonőrök órabére „a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjat” előíró kormányrendelet márciusi hatálybalépése után. Sőt mivel a költségvetés elfogadásakor nem számoltak a megnövekedő vagyonvédelmi kiadásokkal, megtörténhet, hogy a szakma anyagilag és morálisan rosszabb helyzetbe kerül, mint volt.

   – Jelenlegi bérük 10–30 százalékos növekedésével számolhatnak a vagyonőrök márciustól, miután a kormány az év végén a vagyonvédelmi szolgáltatások piacán is bevezettette a minimális szolgáltatási díjat – cáfolta Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke azt a több médiumban is megjelent hírt, miszerint a vagyonőrök a jövőben minimum 1929 forintos órabért kapnak.
 
   A minimális rezsióradíj az az összeg, amelyet vagyonőrönként és óránként a vállalkozó a megbízója felé számlázhat. Közbeszerzésben ennél kisebb összegért elvileg nem vállalhatnak munkát, mivel az alacsonyabb vállalási díj nem nyújtana fedezetet még a vagyonőr minimálbérének és annak közterheinek a kifizetésére sem.
 
   Az 1929 forintos minimális vállalási díj a két-háromszorosa a ma jellemző óradíjaknak. Ezért remélte sok vagyonőr, hogy arányosan növekedhet majd az ő bérük is. Ám, a dolgok jelen állása szerint még az is kétséges, hogy a Német Ferenc által remélt 10–30 százalékos béremelések megtörténhetnek-e. A kormány ugyanis hetekkel azután döntött a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj bevezetéséről és annak mértékéről, hogy a parlament elfogadta a 2015-ös költségvetést.
 
   A szakma egyik legnagyobb megrendelője pedig a közszféra, amely azonban máris jelezte: a költségvetésükben nincs meg a fedezete a két-háromszorosára növelt rezsióradíjaknak. Többen konzultációt kezdeményeztek a kamarával „a kialakult helyzet kezelésére”. A szakma attól tart, hogy a megbízók – mint eddig is – trükközni fognak, és erre kényszerítik a vagyonvédelmi vállalkozásokat is. Azaz, hogy a szakma kifehérítésének szándékával bevezetett rezsióradíj a feketegazdaságba löki vissza az iparágat.
 
   A módszerek változatosak: kevesebb vagyonőrt foglalkoztatnak papíron több órán keresztül, egy részüket portásként tartják nyilván, és így tovább. A vége ugyanaz: a vagyonőrök a bérüknek egy részét zsebbe kapják majd – feketén. Ez lesz a helyzet az állami szerveknél, intézményeknél és az állami vállalatoknál foglalkoztatottak esetében is, vagy rákényszerítik őket arra, hogy – a szakma szabályait semmibe véve – a szükségesnél lényegesen kisebb létszámmal dolgozzanak. S ha bármilyen probléma adódna, a vagyonvédelmi cég felelősségbiztosításának terhére rendezik majd a kárt.
 
  Az is kiderült, hogy a minimális rezsióradíj sem minimális. Annak kiszámításánál ugyanis a kormányrendelet melléklete olyan tételeket is felsorol, amelyek számos cég árkalkulációjában eddig nem szerepeltek – nem is kellett, hogy szerepeljenek. Miért számolna fel értékcsökkenést, karbantartási és javítási költséget az a cég, amelynek nincs gépjárműve? – hogy csak egy példát említsünk a rendeletet ízekre szedő vagyonőrök panaszáradatából.
 
   Német Ferenc elismerte, a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj számítását az építőiparban már bevezetett és bevált módszer alapján készítették el, s emiatt lehetnek félreértések. Megítélése szerint azonban egy megbízható vagyonvédelmi cégnek kell, hogy legyen jogásza, könyvvizsgálója, ahogy autója, internet-hozzáférése és mobiltelefonja is. Ezzel együtt létezhetnek olyan cégek, amelyek például csak egy kistelepülés iskoláját őrzik, azt is csak nappal, az ilyen cégeknek természetesen nem kell figyelembe venniük a rendelet díjszámítási mellékletének őket nem érintő pontjait. Azaz esetükben a minimális vállalási díj mégiscsak lehet kevesebb a rendeletben meghatározott 1929 forintnál.
 
Forrás: Népszabadság