Álláskeresőből közmunkás lehet

A regisztrált álláskeresők is javíthatják a foglalkoztatási statisztikákat a jövőben a közfoglalkoztatási törvény tervezett módosítása révén. A 2012 óta tartó „közmunkás-okosító” képzéseken már 135 ezernél többen szereztek például takarító, gyógynövénygyűjtő, útkarbantartó vagy állatgondozó képesítést – olvasható a Világgazdaságban.

   Amíg a gazdaság nem képes elérni a teljes foglalkoztatottságot, „addig átmenetileg futtatni kell a közmunka-programokat” – mondta a közelmúltban egy tanácskozáson Varga Mihály . A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: nemcsak beszélni kell a munka alapú társadalomról, hanem tenni is érte. Nos, a kormány most azzal tesz érte, hogy segít javítani a statisztikán.
 

 

Amíg a gazdaság nem képes elérni a teljes foglalkoztatottságot, „addig átmenetileg futtatni kell a közmunka-programokat” – mondta a közelmúltban egy tanácskozáson Varga Mihály . A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: nemcsak beszélni kell a munka alapú társadalomról, hanem tenni is érte. Nos, a kormány most azzal tesz érte, hogy segít javítani a statisztikán.
 
 
   A közfoglalkoztatási törvény legújabb módosítási terve szerint kiterjeszti a közfoglalkoztatási jogviszonyt azokra az esetekre is, amikor a munkaügyi központ szervezett foglalkoztatási, munkajogi, pszichológiai vagy egyéb tanácsadást szervez valakinek.
 
   A Közmunkás Szakszervezet elnöke szerint az intézkedéssel erre az időre a regisztrált álláskeresőből is közfoglalkoztatottat lehet csinálni, legalább is papíron. Ezzel még akkor is növelhető a közmunkában résztvevők száma, ha évenként legfeljebb három napot lehet ilyen jellegű közfoglalkoztatási jogviszonyban eltölteni – véli Vécsi István. Különösen, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők esetében „havi átlagos létszámot” tesz közzé a Belügyminisztérium, illetve a KSH, a statisztika szépítésére pedig a munkaügyi központok sakkozhatnak azzal, mikorra hívják be a regisztrált álláskeresőket.
 
  A kormány tervei szerint ez év júliusától lép majd hatályba a közfoglalkoztatási törvény ezen módosítása, amely ugyan a közmunkások szabadságolását is szabályozza, ám messze nem úgy, ahogyan azt a szakszervezet szeretné. Nincs szó benne ugyanis például sem pót-, sem gyermekek után járó szabadságról. Vécsi István jelezte, ők csak azt tartanák elfogadhatónak, ha a Munka törvénykönyve vonatkozna a közmunkásokra is. A szakszervezet a nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatottakéval minden tekintetben azonos elbírálást kér a közmunkásoknak, valamint azt, hogy a minimálbér mindkét esetben érje el a létminimumot. A helyzet ehhez képest az, hogy míg idén a minimálbér összege bruttó 105000, nettó 68 775 forint, addig a létminimumot már 2013-ra is 87 510 forintban határozta meg a KSH.
 
  Idén egy havi közmunkával még a minimálbérnél is kevesebbet lehet csak keresni: a szakképzetlenek bruttó 79 155 (nettó 51 847), de a szakképzettek is mindössze bruttó 101 480 (nettó 66 469) forintot vihetnek haza. Az előbbi a minimálbér 75, az utóbbi a garantált bér 83 százaléka, arányaiban mindkettő csökkent az utóbbi években. A „legjobban” a közfoglalkoztatott munkavezetők keresnek, ők a garantált bér 93 százalékát, bruttó 111 660, nettó 73 137 forintot visznek haza havonta.
 
  Ehhez azonban 8 órában kell foglalkoztatni a közmunkást, ám ez a BM adatbázisa szerint 2013 áprilisa óta nem okoz gondot: míg azt megelőzően alig kétszer annyian dolgoztak teljes munkaidőben, mint hat órában, azóta fokozatosan szinte teljesen kiszorult a részmunkaidős foglalkoztatás. A legtöbbjüket jellemzően egyszerű szolgáltatási és szállítási munkára, takarítónak vagy kisegítőnek alkalmazták, illetve mezőgazdasági segédmunkások voltak.
 
  Ennek döntően a közmunkások képzettségi összetétele a magyarázata: majdnem felük legfeljebb általános iskolát végzett, de mintegy 8-10 százaléka még a 8 osztályt sem járta ki. Számukra az utóbbi években több alap-, majd OKJ-s képzést is indítottak, és a részvétel ezeken 2013 vége óta szintén közfoglalkoztatásnak számít, tehát úgy statisztika-javító tényező, hogy valójában nincs mögötte munkavégzés.
 
   A Belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt két évben összesen majdnem 163 ezren vettek részt valamilyen közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésben, közülük valamivel több, mint 135 ezren tettek sikeres vizsgát. A BM-től kapott információk szerint „az országos közfoglalkoztatók igényeire válaszolva” éppúgy képeztek gát- és csatornaőrt, útkarbantartót, erdőművelőt, kerti munkást és állatgondozót, mint egészségfejlesztési segítőt, sajt-, vagy cipőfelsőrész készítőt. De kifejezetten a Gyógynövény Szövetség kérésére betanított gyógynövénygyűjtőként és -termesztőként is végeztek több mint háromszázan az elmúlt években.
 
Forrás: Világgazdaság