Ha a munkavállalót baleset éri

A munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói teendők, illetve munkavállalói jogosultságok és ellátások ismertetéséhez mindenekelőtt a vonatkozó fogalmak tartalmát kell tisztáznunk. A munkajog, a munkavédelem és a társadalombiztosítási jog szabályai ezen a területen összekapcsolódnak – írja a munkajog.hu.

  A baleset és a munkabaleset fogalmát a Munkavédelmi törvény, az üzemi baleset és az úti baleset fogalmát a társadalombiztosítási jog határozza meg. Tartalmilag egymáshoz közel álló fogalmakról van szó, de vannak kivételek.
 
  Munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A Munkavédelmi törvény példálózó felsorolása szerint munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.
 
  Tehát nem csak a tényleges munkavégzésre kell figyelemmel lenni. A munkáltató által szervezett munkahelyi csapatépítő programon elszenvedett baleset is munkabalesetnek minősül. Nem tekinthető azonban munkaviszonnyal összefüggőnek a baleset, ha az a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri. Ettől eltérően munkabalesetnek számít, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
 
  Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el, ami nem más, mint az úti baleset. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
 
  Az esetek többségében a baleset egyaránt munkabalesetnek és üzemi balesetnek is minősül pl. a munkavállaló munkahelyén megcsúszik a vizes padlón és eltörik a lába.
 
  Az üzemi baleset egyik típusát jelentő úti baleset csak akkor minősül egyben munkabalesetnek is, ha a munkavállaló a munkáltató saját vagy bérelt gépjárművével közlekedett. Ezért kizárólag üzemi balesetnek minősül a baleset, ha a munkavállalót munkába menet vagy onnan lakására menet saját gépjárművével éri baleset, feltéve, hogy a balesetet indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során szenvedte el. Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset sem, amely kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során éri a munkavállalót. Ezek az esetek a munkabaleset fogalmát ugyanakkor kimerítik.
 
  A munkabalesetet a munkáltató köteles bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Ez a kötelezettség a munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 évig áll fenn. A munkáltató maga is észlelheti a balesetet, de a Munkavédelmi törvény a sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy számára is előírja, hogy a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelentse. A munkáltató a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul köteles kivizsgálni, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzíteni. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni. A súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak azonnal be kell jelenteni. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a munkavédelmi hatósághoz jogorvoslatért való fordulás lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.
 
  Ha a baleset üzemi balesetnek minősül, a munkavállaló baleseti egészségügyi ellátásra, baleseti táppénzre és baleseti járadékra lehet jogosult. A baleseti egészségügyi ellátás keretében 100%-os támogatás jár a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához. A baleseti táppénz mértéke 100%, úti baleset esetén 90%. Baleseti táppénzre a munkavállaló akkor jogosult, ha a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik, és nem jogosult baleseti járadékra. A baleseti táppénz 1 évig jár, amely legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható.
 
  Baleseti járadékra akkor jogosult a munkavállaló, ha az üzemi baleset miatt 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, és nem részesül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban. Ha az egészségkárosodás mértéke a 20%-ot meghaladja, a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül adható, egyébként legfeljebb 2 évig.
 
  Az üzemi balesettel összefüggő pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. A balesetet a munkáltatónak kell kivizsgálnia, azonban annak üzemi jellegét a kifizetőhely (kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató esetén az egészségbiztosítási szerv) bírálja el.
 
  A társadalombiztosítási ellátások természetesen nem érintik a munkáltató munkajogi kártérítési felelősségét. Ezért a munkavállaló a társadalombiztosítási pénzbeli ellátást meghaladó kárát, vagy üzemi balesetnek nem minősülő munkabaleset esetén teljes kárát a munkáltatótól a Munka Törvénykönyve kártérítési szabályai szerint érvényesítheti.

Forrás: munkajog.hu