Etikus tanár nem ég ki és hű az alaptörvényhez

A pedagógus a munkája során külső megjelenésével is kifejezi hivatása rangját, tiszteletét – olvasható egyebek mellett a Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexének szakmai vitára bocsátott tervezetében, amelynek végleges változata várhatóan szeptemberre készülhet el. A szakszervezetek fanyalognak – írja a Népszabadság.

  A napokban szakmai vitára bocsátotta a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) a készülő pedagógus etikai kódex tervezetét, amelynek megalkotását a köznevelési törvény írta elő, és az állami fenntartású oktatási intézményekben kötelezővé is teszi annak alkalmazását.
 
  A tervezet három fő részből áll, az elsőben a pedagógus feladatainak etikai alapelveit rögzítik, a második a részletes etikai szabályokat tartalmazza, a záró részben pedig az NPK által lefolytatandó etikai eljárások rendjét szabályozzák. Ami az alapelveket illeti, a kódex előírná például, hogy a pedagógusnak a munkáját „Magyarország Alaptörvényéhez hűen", „nemzeti érdekből", a „magyar társadalom iránt elkötelezetten" kell végeznie, nevelési-oktatási feladatait „előítélet-mentesen és „lelkiismeretesen" kell ellátnia.
 
  A kódextervezetben szereplő részletes etikai szabályok nem csupán a szakmai munkára, hanem a tanárok külső megjelenésére, magánéletére is megfogalmaznak kötelező instrukciókat. Egy etikus tanár például „gondosan kerüli a szenvedélybetegségek kialakulását, ennek veszélye esetén azonnal megfelelő segítséget kér"; „küzd az elszürkülés, az üres, rutinból végzett munka és a kiégés ellen".
 
  Akadnak olyan előírások is, amelyeknek a kódexbe történő beemelése magától értetődik. Alapvetésnek számít, hogy a „pedagógus neveltjei, tanítványai magánéletét tartsa tiszteletben, velük intim testi, lelki kapcsolatot ne létesítsen", „saját tanítványait, vagy az intézmény növendékeit magáncéllal munkavégzésre ne késztesse", vagy éppen a „pedagógus törekvéseinek, céljainak elérésére semmiféle erőszakot ne alkalmazzon."
 
  A kódextervezet szerint az etikai vétséget elkövető tanárokkal szemben etikai eljárás indítható, ami történhet hivatalból, saját kérésre, de konkrét bejelentésre is – névtelen feljelentés alapján viszont nem kezdhető vizsgálat. Az elmarasztaló szankciók közül az alapeset a figyelmeztetés, ennél súlyosabb büntetést csak azok kaphatnak, akik tisztséget is viselnek NPK-ban.
 
  Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke kérdésünkre azt mondta, a tanárok megosztottak abban a kérdésben, hogy egyáltalán szükség van-e az etikai kódex megalkotására. Leginkább amiatt aggódnak, hogy a tervezett előírások túl általánosak.
 
  – Nehéz konkrétan megfogalmazni, miként kell a pedagógusnak a feladatát „az Alaptörvénnyel összhangban tejesítenie" – említ példát a szakszervezeti vezető, aki szerint nem szerencsés, hogy a hatalom által helyesnek ítélt viselkedési formákat a tervezet szerint a tanárok magánéletére is kiterjesztenék.
 
  Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke sarkosabban fogalmaz, szerinte ilyen etikai kódexre biztosan nincs szükség. Mint lapunknak elmondta, a jelenlegi törvények morális szempontból is kellően szabályozzák a pedagógusok tevékenységét, ráadásul a készülő kódex diszkriminatív is, mivel kizárólag az állami és önkormányzati fenntartású iskolákban dolgozókra vonatkozna. „Az egyházi és magániskolákban talán nem pedagógusok tanítanak?" – teszi fel a kérdést Mendrey.
 
 Kunhalmi Ágnes, az MSZP szakpolitikusa szerint a jelenlegi viszonyok között komoly veszélyeket rejtene az etikai kódex elfogadása. Kifejtette: az Orbán-rezsim alatt „működésképtelenné központosított" iskolarendszerben a tanárok helyett az állam által írt etikai kódex lehetőséget teremtene „a fideszes minisztérium által kinevezett iskolai és tankerületi vezetőknek az önállóan gondolkodó, vagy nem kormánypárti tanárok elleni fellépésre".
 
  – Demokráciában egy-egy szakma saját maga alkot etikai kódexet, autokráciában az állam. Nálunk most ez utóbbi történik. A Nemzeti Pedagógus Kar maga is a kormány kreálmánya – tette hozzá Kunhalmi.

Forrás: Népszabadság