A végletekig kifacsarják az orvosokat

 Étlen-szomjan, sokszor pár órás alvással a hátuk mögött látják el a sürgősségi osztályok orvosai a várókban gyülekező több tucat beteget. Kisebb kórházakban egy tizenkét órás műszak során akár hetven páciens is megfordulhat, de nagyobb intézményekben a kétszáz beteg sem ritka.
 
  A túlterhelt orvosok a legjobb tudásuk szerint próbálnak segíteni mindenkin, az emberhiány miatt azonban valójában szélmalomharcot vívnak. Nincs utánpótlás, nem érkezik segítség, így nem csoda, hogy a sürgősségi ellátásban dolgozókat hamar kifacsarják a mindennapok.
 
  A Blikknek egy fiatal rezidens orvos beszélt arról, hogyan folynak náluk a mindennapok. Reggel 8 órakor kezdődik a műszak, a kórházban már ekkor dugig van a váróterem. Kávéra nincs idő, jöhet az első beteg. Lezajlanak a vizsgálatok, de szinte még vége sincs, már érkezik a következő páciens.
 
  Így megy ez egészen addig, amíg az orvos már párhuzamosan lát el egyszerre több beteget. És ekkor még dél sincs. Ebédidőről álmodozni felesleges. Pár perc jut pár falatra, több tucat beteg van még. Este nyolcig, a műszak végéig így sem érnek a végére. Az első szünetre jó esetben délután tud időt szakítani.
 
  Ekkor az egyik kolléga át tudja venni a pácienseket, de ez is csak pár perces szusszanást jelent, aztán pörög tovább a mókuskerék. Túl a sokadik betegen végül eljön az este nyolc óra. Az orvos holtfáradtan becsukja maga után a rendelő ajtaját, hogy másnap reggel minden kezdődjön elölről – egy nap alatt akár száz pácienssel.
 
  – A sürgősségi osztályok orvosain hatalmas a felelősség. Megesik, hogy kezdő orvosként szabad kezet adnak az embernek, tapasztalt kolléga felügyelete nélkül látja el a dolgát – mondta a fiatal doktor, aki elárulta azt is, hogy éjszakai műszakban egyedül szokott lenni, csak nappal dolgoznak többen.
 
 A doki elmondta, hogy a Vészhelyzet című sorozat miatt lett sürgősségi orvos, de hamar ráébredt, hogy a magyar viszonyok meglehetősen távol vannak a tévében látottaktól.
 

  – Enni sincs időnk: jó esetben egy-két falat belefér, de itt nem létezik olyan, hogy valaki leül, és nyugodtan elkölti az ebédjét. Éjszaka sem sokkal jobb a helyzet. Az már szerencsés eset, ha egy tizenkét órás éjszakai műszak alatt valaki alszik másfél-két órát – folytatta az orvos. A múlt hónapban 340 órát dolgozott. Hasonló körülményekről számolt be egy másik kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvos is.
 

  – A sok beteg miatt gyorsan kell dolgozni, egyszerre több beteget is kell kezelni. Ha hibázunk, rajtunk csattan az ostor. Nincs mit tenni, hisz nincs elég ember, nincs kit segítségül hívni – mondta a doktor. Egy felmérés szerint az orvosok többsége a létszámhiány miatt képtelen úgy ellátni a dolgát, hogy a betegek biztonsága ne csorbuljon. 
 
  A sürgősségi osztályok a legleterheltebbek, a betegek bármilyen panasszal érkezhetnek. Sok orvos szerint a probléma az, hogy sokan olyan bajjal keresik fel az osztályt, amelyek valójában várhatnának, így viszont azok elől veszik el a helyet, akiknek valóban gyors ellátásra lenne szükségük.
 
Gyakorlatra sincs idejük

  A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) tudomása szerint Magyarországon egyetlen kórház sem felel meg a tárgyi és személyi minimumfeltételeknek. Ez azt jelenti, hogy vagy nincs megfelelő számú és szakképzettségű ember, vagy a technikai feltételek nem adottak a biztonságos betegellátáshoz.  – A kórházak működtetésében az egyik legnehezebb feladat a sürgősségi osztályok fenntartása. Sok panasz érkezik hozzánk a rezidensek részéről, hogy gyakorlatilag leparancsolják őket a sürgősségi osztályokra, olyankor is, amikor más területen kellene gyakorolniuk, ezzel hátráltatják az adott jelölt szakmai fejlődését. Vannak olyan esetek is, hogy pár hónapos tapasztalat után gyakorlatilag teljesen egyedül hagynak egy rezidenst egy sürgősségi osztályon, ezzel veszélyeztetve a betegek és a rezidens biztonságát is – figyelmeztet a jelenségre dr. Dénes Tamás, az MRSZ elnöke. A Szinapszis Kft. felmérést készített az orvosok leterheltségéről. Orvosokat és betegeket kérdeztek arról, hogyan látják az ellátás helyzetét. A felmérésből kiderült, hogy a páciensek kevésbé tartják vészesnek a helyzetet, az orvosok véleménye azonban egészen más.

Forrás: Blikk