Ausztrália munkavállalói idegesek és kövérek

Az ausztrál munkavállalók körében „nagymértékben” jellemző a rossz idegállapot, a stressz és az elhízás, állapította meg egy nemrég készült tanulmány – írja a Figyelő a BBC nyomán..

Az átlagos ausztrál alkalmazott ideges és kövér. A felmérésben érintett 30 ezer dolgozó közel fele semmiféle fizikai tevékenységet nem végez.
A Wollongong Egyetem és az Ausztrál Munka-egészségügyi Szövetség (WHAA) 10 év adatait dolgozta fel.

A vizsgálat során más kockázati tényezőkre is fény derült.
 
A kutatást végzők szerint az alkalmazottak 65,1 százaléka „közepestől a magas szintig” terjedő munkahelyi feszültségről panaszkodott. A felfokozott idegesség pszichológiai állapotának kockázata 41 százalékuk esetében állt fenn.
 
A WHAA tájékoztatása szerint a foglalkoztatottak egészségügyi állapotának alakulását 5-10 éves időszakok figyelembevételével vizsgálják. A vizsgált területek a banki, pénzügyi és jogi szolgáltatások, a szállítás és raktározás ágazatai, nagyvárosi és vidéki körzetekben egyaránt.
 
A tanulmány célja, hogy képet adjon azoknak az alkalmazottak az egészségügyi állapotáról, akik a vizsgálatban résztvevő öt WHAA - tagszervezetnél dolgoznak. 

A termelékenységre gyakorolt hatás

Dr John Lang, a WHAA vezérigazgatója szerint egy átlagos alkalmazott tevékenységének termelékenysége kockázati tényezőnként mintegy 2,4 százalékkal csökken.

   A kockázati tényezők között a tanulmány a magas vérnyomást, a magas koleszterin-szintet, a fizikai tevékenység hiányát, az idegességet, a dohányzást és az elhízást sorolja fel.

   „Vagyis, ha az átlagos alkalmazott esetében négy kockázati tényező fennáll, az négyszer 2,4 százalék csökkenést jelent az illető termelékenysége tekintetében”, állítja a professzor.
 
  Ez pedig azt jelenti, hogy a rossz életvitel és a fizikai egészségi állapot nagymértékben rontja munkaerőnk értékét. Ez egy általános probléma a nyugati világban, bár az USA valószínűleg egy kicsit rosszabb helyzetben van, mint ahol mi tartunk.”
 
Ideális helyzet

   Az emberek azt mondják, hogy azért nem sportolnak, mert nincs rá idejük. Hosszabb a munkanapjuk, tovább tart a munkahely és az otthon közötti utazás és általában nincs elég idő a sportra és a hobbira, illetve az úgynevezett kikapcsolódási tevékenységre.

   Emiatt pedig, természetesen, megnő az elhízás veszélye. A mozgáshiány, a gyors és könnyű élelmiszer-beszerzési lehetőségek, valamint a gyorséttermek kínálata az egész környezetet, ahogyan a szakma nevezi, „elhízásra hajlamosítóvá” teszi.

   Az ideális helyzet az, hogyha valaki olyan dolgokkal is foglalkozik, amelyek nincsenek kapcsolatban a munkájával és a családjával, élete legfontosabb ügyeivel. Úgy tűnik azonban, ma még messze nem tartunk ott.

   Dr Lang véleménye szerint a válasz egy ilyen egyensúly kialakításában rejlik.
 
   „A vállalkozások próbálkoznak ennek az egyensúlynak a megteremtésével és győzködik alkalmazottaikat ennek hasznosságával kapcsolatban. Végül mégis oda jutunk, hogy a munkaidő egyre hosszabbá válik. Ma már Ausztráliában az egyik leghosszabb - ha nem a leghosszabb - munkaidő a jellemző.

A tanulmány végső következtetése az, hogy 10 éves időszakot vizsgálva az egészségügyi állapot tekintetében vannak kedvező folyamatok. Összességében azonban az intézményrendszernek azon kell dolgoznia, hogy a munkahelyeken jobb idegállapotot biztosító körülmények alakuljanak ki.