Lassít a magyar gazdaság, mi lesz a bérekkel?

Bár a magyar gazdaság idén is az EU átlagánál gyorsabban nő, a tavalyi 3,6 százalékos ütem megközelítésére nincs esély, 2,5 százalék valószínű - véli a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss előrejelzése.

 Míg Magyarország tavaly Írország után a második leggyorsabb növekedést produkálta az EU-ban, idén már várhatóan több régiós versenytársa is megelőzi. Az idei első negyedévben a román, a cseh és a lengyel növekedés is gyorsabb volt a magyarnál, s a szlovák is csak minimálisan maradt el mögötte.
 
  A GKI kutatói szerint a magyar fékeződés mindenekelőtt a beruházások idén várható stagnálásával - s 2016-os visszaesésével - függ össze. A tavaly csúcsra ért EU-támogatások ugyanis idén aligha nőhetnek tovább, jövőre pedig az előző európai költségvetés kifutását nem lehet képes ellensúlyozni a következő ciklus. Az üzleti beruházásokban sem várható élénkülés, a vállalati hitelállomány 2015. március végén kilencéves mélypontjára zuhant. A beruházások az első negyedévben 4,5 százalékkal csökkentek - mivel az első negyedév súlya a beruházásokon belül szerény, a helyzet az év során javulhat.
 
  Ugyanakkor az exporttöbblet és a fogyasztás a tavalyinál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. A világgazdasági környezet jelenleg inkább támogató: az ECB márciusban indult kötvényvásárlási programja és a továbbra is alacsony olajár ösztönzőleg hat, a Fed kamatemelése pedig még várat magára. Az ipari várakozások az EU-ban és Németországban is kissé javulóak. A kockázatok elsősorban politikai természetűek, s az ukrán-orosz szembenállással illetve a Sziriza kiszámíthatatlan kormányzásával kapcsolatosak. Oroszország regionális hatalmi ambíciói, az EU döntéshozatali mechanizmusának gyengítésére irányuló törekvése, illetve az ezekre adott nyugati válaszok tartós konfliktus képét vetíthetik előre.
 
  Az idei első negyedévben a bruttó keresetek 4,1 százalékkal emelkedtek, de a csökkenő létszámú közmunkások nélkül csak 3 százalékkal. Mivel az év során a közfoglalkoztatottak száma ismét nő, az idei béremelések pedig az átmenetileg megszűnt inflációt követve alacsonyak lesznek, az év egészében csak 2,5 százalék alatti béremelkedés várható. A fogyasztás bővülése azonban a csökkenő hitelterheket is figyelembe véve a tavalyi 1,6 százalékról 2,5 százalékra gyorsul.
 
  Áprilisban visszafogottabb lett a defláció, majd a második félévben a rezsicsökkentés és olajáresés bázisból való kikerülésével már némi emelkedés valószínű - vélik a kutatók. Az év egészében stagnáló árszint várható.
 
  A forint májusban gyengült. Idén is elérhető a szükségesnek látszó, a tervezett GDP-arányosan 2,5 százaléknál kedvezőbb, 2,2 százalék körüli államháztartási hiány, ami az államadósság némi csökkenését is lehetővé teszi. Ugyanakkor a nagy ellátórendszerek többségében már rövid távon is elviselhetetlen feszültségek érzékelhetők, melyek kezelése a 2016-os költségvetésben sem látható - olvasható a GKI prognózisában.

A GKI prognózisa (éves változás, százalék)
	2014 (tény)	2015 (várható)
GDP	3,6	2,5
Ipari termelés	7,6	6,0
Beruházás	14,0	0,0
Bruttó átlagkereset	3,0	2,3
Kiskereskedelem	4,1	5,0
Export	3,9	5,0
Import	4,3	3,0
Fogyasztói árindex	-0,2	0,0
Folyó és tőkemérleg egyenlege (mrd euró)	8,6	7,7
Munkanélküliségi ráta (év végén, százalék)	7,1	7,0
Áht-egyenleg (folyó, milliárd forint)	825,7	800,0
Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt.