MSZSZ: új irányt kell adni Európának a válság után

 
 A Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MSZSZ) szerint az idei május elseje legfontosabb üzenete az, hogy új irányt kell adni Európának a válság után, és a megszorítások politikája után.

    Pataky Péter, az MSZSZ elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón hozzátette: tíz évvel az ország csatlakozása után újra lehetősége lesz minden állampolgárnak, hogy képviselőt küldjön az Európai Parlamentbe. Az európai parlamenti (EP) választások előtt az Európai Szakszervezeti Szövetséggel - amelynek tagja az MSZSZ is - közös üzenet Európa és a leendő képviselők számára is, hogy új irányt kell adni Európának. „Új irányt a válság után, a megszorítások politikája után. Új irányt, hogy valódi munkahelyek jöjjenek létre és ne csökkenjenek” - fogalmazott.

    Hozzátette: az ifjúsági munkanélküliség csökkentéséért, az ipar újra megjelenéséért, az elérhető áru és tisztességes szolgáltatásokért is új irányt kell adni Európának. 

    Szavai szerint mindezek eléréséhez megbecsült, tisztességesen megfizetett, megélni tudó munkavállalókra van szükség. Ahogy Európában, úgy Magyarországon is a munkavállalók „viszik a hátukon a rendszert”, a növekedés csak a munkavállalók munkájából van, és az új értéket is ők állítják elő - mondta. Véleménye szerint az új irányhoz az is hozzátartozik, hogy nem visszafordíthatóak a jóléti rendszerekben és a párbeszédben eddig elért eredmények.

    Kijelentette, hogy a jó megoldásokat kizárólag konstruktív, korrekt együttműködéssel, a munkavállalók szervezeteivel, érdekképviseletekkel párbeszédben lehet megtalálni. 

    Elmondta, hogy az idei május elsejei rendezvényükön az EP-választások előtt vitafórumot rendeznek, amelyen a Fidesz, az MSZP, a DK, az Együtt PM és az LMP képviselői vagy listavezetői is részt vesznek. Kérdésre válaszolva közölte: mivel a Jobbik általuk ismert értékrendje nem egyezik a szövetségével, ezért nem hívták meg.

    Pataki Péter kitért arra, hogy a rendhagyó sajtótájékoztatót szimbolikus helyszínen, a Városligeti szakszervezeti emlékkőnél tartották azért, hogy a szakszervezetek történelmi tradíciója ne szakadjon meg: május elseje a munka ünnepe, munkát végző emberek ünnepe, és azoké a szakszervezeti tisztségviselőké, akik többet próbálnak tenni a többiek érdekében.

    Széles Szilárd, a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség elnöke arról beszélt, hogy újra aktualitást nyert a 8 órás munkaidőről szóló követelés a gazdasági világválság után. Sokan dolgoznak akár 10, 12, vagy 24 órát azért, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak a családjuknak - mondta. Tíz évvel az EU-csatlakozás után itt az ideje, hogy a szakszervezetek új irányt adjanak Európának, az európai munkavállalóknak, és a munkásmozgalmaknak is. Reményét fejezte ki, hogy a budapesti átépítések miatt nem utoljára tartottak megemlékezést a szakszervezeti emlékkőnél.