Rosszul járnak a közalkalmazottak

A közalkalmazottak közül igazán csak a rendvédelmi dolgozók bére emelkedhet jelentősen jövőre - derül ki a Policy Agenda elemzéséből. A kormány a költségvetés alapján nem számol érezhető reálbér-emelkedéssel 2015-ben.

  A kormány nem mer belevágni egy jelentős bérfelzárkóztatási programba - állítja a Policy Agenda kutatóintézet a jövő évi költségvetés számait elemezve. A 2015-ös bérekről szóló bértárgyalásokat - amelyek később lesznek - szűk keretek közé szorítja a büdzsé. A kormány összességében 1,8 százalékos inflációval és a bruttó átlagbér 3,6 százalékos növekedésével számol 2015-re.
 
   Ebben van némi reálbér-emelkedés (azaz elvileg több marad a borítékban), ám a helyzet nem ilyen egyszerű. Az adatokból ugyanis kiolvasható, hogy a kormány nem számol a minimálbér számottevő emelkedésével, mert annak hatása továbbgyűrűzne a magasabb keresetekbe is. Ennek megfelelően a Policy Agenda szerint a kormány 105-106,5 ezer forintra vinné fel a bruttó minimálbért.
 
Létminimum alatt
 
   A kutatóintézet tavaly úgy számolta, hogy egymillió munkavállaló havi keresete nem éri el a létminimum összegét, azaz családi adókedvezmények nélkül havi bruttó 134,5 ezer forintot. A kutatók most azzal számolnak, hogy jövőre sem lesznek kevesebben azok, akik nem tudják megkeresni a létminimum összegét.
 
  A keresetek érdemi emelkedését megkérdőjelezi a béren kívüli juttatások adójának 35,7 százalékról 51,17 százalékra emelése, mivel ezt nem tudják követni a munkaadók. Ezért csökkenteni fogják a cafeteriát. Könnyen lehet, hogy az átlagbér növekedését elviszi a béren kívüli juttatások mérséklése.
 
   A közszférában a pedagógusok bére az életpályamodell miatt 5-6 százalékkal nőhet, a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozói pedig évi átlagban 15 százalékos pluszra számíthatnak (az év közepén növelik a bérüket 30 százalékkal). Így a közalkalmazottak átlagosan 2-3 százalékos átlagos bruttó béremelésre számíthatnak - igen egyenlőtlenül elosztva.
 
Nem fog menni
 
  A közmunkában foglalkoztatottak száma a Policy Agenda számításai szerint 23-28 ezer fővel bővülhet 2015-ben. (2013-2014-ben 80-90 ezerrel ugrott meg a létszám.) Ez a terület 35-39 milliárd forinttal többre számíthat idei kereténél, de ennek egy részét elviszi a közmunkások béremelése. Emellett a kormány előszeretettel költ a közmunka keretéből dologi kiadásokra.
 
  A kutatóintézet arra számít, hogy a kormány a bértárgyalásokon ragaszkodni fog a foglalkoztatás és a bérek visszafogott növeléséhez. A két legnagyobb szakszervezeti csoport, a LIGA és a Magyar Szakszervezeti Szövetség többéves bérmegállapodást akar, amelynek eredményeként 2018-ra a nettó minimálbér elérné a létminimum összegét. Ehhez dinamikus béremelés kellene, aminek elérésére csak akkor lenne esélye a szakszervezeteknek, ha egységesen lépnének fel. Ennek egyelőre nincs jele.