A zárva tartás negatív hatásai

A kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartásának terve komoly problémákat vet fel. Nem csak a dolgozókat érintheti negatívan, akiket elbocsáthatnak vagy csökkenthet a bérük, hanem a nagy kereskedelmi láncok beszállítóit, valamint a fogyasztókat is – írja a Világgazdság.

   A magyar gazdasági növekedés egyik motorja jelenleg a lakossági fogyasztás bővülése, amelyben döntő szerepe van a kiskereskedelmi forgalom növekedésének. Ebben szerepet játszik az éves szinten jelentős vasárnapi forgalom is, mert a bevásárlóközpontokban, továbbá a hiper- és szupermarketekben az átlagos forgalom a hátköznapihoz hasonló nagyságrendű. Az ellentmondás abban jelentkezik, hogy amíg egyrészt mindenki tisztában van a gazdasági növekedés jelentőségével, az üzletek vasárnapi zárva tartása várhatóan mérsékli a növekedés kilátásait. További kérdés, hogy a költségvetés lemondhat-e a jelentős vasárnapi forgalomból eredő adóbevétel egy részéről.
 
   Franciaországban a gazdaság élénkítése céljából most kívánja enyhíteni, oldani a kormány ezt a korlátozást. Horvátországban a bevezetett korlátozást fél év után visszavonták, Szlovákiában pedig a közelmúltban utasította el a parlament az üzletek vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos törvényjavaslatot.
 
   Az eddigi vitában elsősorban a dolgozókat képviselő szervezetek szempontjai dominálnak, de ki képviseli a vasárnapi nyitva tartást akaró több millió vásárló érdekeit? Az emberek hétközben sokat dolgoznak, így a fogyasztók, a családok milliói számára a szombat mellett a vasárnap egy olyan nap, amikorra tervezni tudják a bevásárlásaikat. A GfK Hungária felmérése szerint egy átlagos vasárnap 870 ezer család vásárol fogyasztási cikket. A kérdés tehát az, hogy figyelmen kívül lehet-e hagyni a vásárlók, családok millióinak igényeit?
 
  Ami a dolgozókat illeti, a zárva tartás indokai között szerepel, hogy ne lehessen a munkavállalókat vasárnap dolgoztatni. Ennek kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy a kiskereskedelmi szektorban relatív alacsonyak a bérek, vagyis nem biztos, hogy a munkavállalók lemondanának a vasárnapi bérpótlékról. A gyakorlat azt is mutatja, hogy az eladók többsége szívesebben dolgozik például a korszerű, jó munkakörülményeket biztosító bevásárlóközpontokban, mint a korszerűtlen, kedvezőtlen munkakörülményeket biztosító kis üzletekben. Utóbbiak között jelentős számban vannak garázsboltok, „sufnik”, ócska kócerájok, kívül és belül is elhanyagolt boltok.
 
   Ami a foglalkoztatási hatást illeti, a vasárnapi forgalom jelentős szerepe miatt biztos, hogy elbocsátásokkal fog járni; arról lehet vitatkozni, hogy 10 ezer vagy 20 ezer dolgozó fogja-e elveszteni az állását. Az elbocsátott dolgozók száma attól is függ, hogy hogyan fogja érinteni a változás a jelentős vasárnapi forgalomban érintett beszállítókat. Nem csak az a kérdés, hogy hány teljes munkaidős, hány részmunkaidős vagy más formában foglalkoztatottat fognak elbocsátani, az érintetteket biztos, hogy érzékenyen fogja érinteni a munkahely megszűnése és a jövedelem elvesztése. Az a kérdés is felvetődik, hogy le lehet-e mondani az érintett dolgozóktól származó adóbevételekről, illetve hogyan fogja érinteni költségvetést, ha az adóbevételek helyett tízezer vagy húszezer munkanélküli nyomás alá helyezi az állami szociális ellátórendszert. Az elbocsátásokon kívül egyes számítások szerint további 15-20 ezer munkavállalót a csökkenő bérek miatt érintene hátrányosan a változás. Emiatt a dolgozók egy részénél már csökkent a kezdeti lelkesedés a vasárnapi zárva tartás iránt, mert megérintette őket a várható létbizonytalanság, illetve a várható jövedelemcsökkenés.
 
  Az éves szinten jelentős vasárnapi forgalom elmaradása várhatóan hátrányosan fogja érinteni a magyar beszállító termelőket, illetve az őket integráló szervezeteket. Egyrészt, gondot okozhat a nagy volumenű igényekhez igazodó árualap elhelyezése, mivel a kisebb vevőknek történő elaprózott szállítás gazdaságtalanabb a termelők részére. Másrészt, a beszállítók nem kevés beruházási költséggel létrehoztak a nagy kereskedelmi láncok nagyvolumenű beszerzési rendszeréhez illeszkedő termelési, termeltetési és logisztikai rendszert, amelynek a kieső árualap miatt várhatóan csökken a gazdaságossága.
 
   A törvénytervezet azon logikája, érvelése is megkérdőjelezhető, hogy vasárnap legyen együtt a család. A vasárnap nyitva tartás az ezen a napon éppen dolgozók kivételével ezt nem akadályozza. A fiatalabb generációnak arra azonban nincs igénye, hogy vasárnap egésznap a szüleivel legyen, arra viszont igen, hogy a nap egy részében a hasonló korúak között töltse az idejét, például a sokfunkciós bevásárló-, szolgáltató-, és szórakoztatóközpontokban. Vagyis a vasárnapi zárva tartás determinálhatja a fiatalok tágabban értelmezett szükséglet kielégítési lehetőségeit, így az életükkel való elégedettségüket.
 
   Magyarországon sajátos helyzet alakult ki az elmúlt 20 évben, ami nem hasonlítható például az osztrák vagy a német helyzethez, ahol vasárnap az üzletek már régóta zárva vannak, ezért a vásárlók megszokták ezt. Az ettől teljesen eltérő magyar sajátosság az, hogy a vasárnapi nyitva tartásra nagy igény van a fogyasztók és a fiatalok részéről. Ezért az üzletek vasárnapi zárva tartása a családok, a vásárlók és a fiatalok millióit hátrányosan érintő intézkedés lenne.
 
   Az üzletek vasárnapi zárva tartásának bevezetése csak egy hosszabb folyamat eredményeként lenne célszerű, de csak akkor, ha jelentősen csökken a vásárlók és látogatók igénye a nyitva tartásra, amelyet a vasárnapi látogatószám, a vásárlások és a forgalom jelentős visszaesése jelezhetne. Ma nem ez a helyzet.

Forrás: Világgazdaság