A szegényebbek alig esznek zöldséget

Nőtt a tojás- és a húsfogyasztás, de a társadalom legszegényebb húsz százaléka még mindig nem tud egészségesen táplálkozni, mert nem jut elég pénze zöldségre, gyümölcsre és sajtra – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2014. című összefoglaló kiadványából. Egyre több szegény családnak van ugyanakkor mosogatógépe és LCD tévéje – olvasható a Magyar Nemzetben.

 Felemás képet mutat a hazai élelmiszer-fogyasztás és a háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságának változása arról, hogy miként alakult a legszegényebb és a leggazdagabb családok életszínvonala. 2014-ben a lakosság egy főre jutó havi élelmiszer-kiadása 16 851 forint volt, ez alig 300 forinttal több, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordított kiadások részaránya (24,6 százalék) ugyanakkor az összes kiadáson belül kis mértékben csökkent, vagyis az élelem megvásárlása után több pénz maradt másra, mint korábban.
 
  Az elemzők szerint az élelmiszer-kiadások rendkívül árérzékenyek, a lakosság a drágább termékeket gyakran igyekszik olcsóbbakkal helyettesíteni. Az utolsó adatok szerint ugyanakkor 2013-ban az egy főre jutó éves húsfogyasztás (0,8 kilogrammal) annak ellenére nagyobb volt, mint egy évvel korábban, hogy a hús ára 4,6 százalékkal drágult. Ez a háztartások helyzetének javulását jelzi. Az egy főre jutó tojásfogyasztás (8,9 százalékos árcsökkenés mellett) 128-ról 135 darabra nőtt.

Egyre több szegény családnak van okostelefonja

 Markáns különbségek vannak ugyanakkor a leggazdagabbak és a legszegényebbek fogyasztási szokásai között. 2014-ben a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások kétszer annyit költöttek élelmiszerekre, mint a legalsó jövedelmi ötödben élő családok. Ezen belül élelmiszertípusonként is nagyok a különbségek: a legszegényebbek lemaradása különösen a sajtok, a zöldségek és a gyümölcsök esetében jelentős. Sajtból és gyümölcsből is közel háromszor annyit fogyasztanak a leggazdagabb ötödhöz tartozók, mint a társadalom legszegényebb húsz százaléka.
 

  Mást mutat ugyanakkor a legszegényebb háztartások életszínvonaláról a tartós javakkal való ellátottságuk alakulása: egyre több, a legszegényebb 10 százalékhoz tartozó családban van például mosogatógép, LCD tévé vagy okostelefon. Színes televízió pedig több szegény család házában van, mint a leggazdagabb tizedben. Míg a legszegényebb háztartások 97,6 százalékának van ilyen készüléke, a leggazdagabbaknál ez az arány 96,8 százalék.
 
  Feltöltőkártyás okostelefont is több szegény háztartás birtokol, mint gazdag. A legalsó jövedelmi tizedhez tartozó családok tartós javakkal való felszereltsége folyamatosan javul. 2012-ben például a legrosszabb jövedelmi helyzetben lévő háztartások 4 százalékában volt mosogatógép, 2014-ben már 10 százalékukban. Plazma- vagy LCD tévével akkor 10 százalékuk rendelkezett, 2014-ben már 23 százalékuk. Mosogatógép egyébként a leggazdagabb háztartások 27,6 százalékában, LCD tévé 58,7 százalékában van.
 
  2014-ben mosógéppel és televízióval már szinte minden háztartás rendelkezett, és tovább bővült a háztartások mobiltelefonnal való ellátottsága is. A legnagyobb mértékben az LCD és plazmatévék előfordulása nőtt, a háztartások 40 százalékában van már ilyen. A KSH ugyanakkor leszögezi: a háztartások döntő része már rendelkezik a mindennapi élet során használatos műszaki termékekkel, ugyanakkor az újabb és jobb minőségű cikkek hozzáférhetősége továbbra is szorosan összefügg a háztartások jövedelmi helyzetével.
 
  A legfelső jövedelmi ötödbe tartozók lényegesen korszerűbb fogyasztási cikkeket is meg tudnak vásárolni, s körükben például a mosogatógéppel, plazma- vagy LCD televízióval, laptoppal való ellátottság lényegesen jobb, mint a többi magyar háztartásban. Hozzáteszik: a fogyasztási és jövedelmi helyzet javulása ellenére ugyanakkor hazai és nemzetközi viszonylatban is magas az anyagi nélkülözésben élők aránya.

Jelentősen emelkedtek az élelmiszerárak

  Az életszínvonal lassú növekedéséhez hozzájárult az infláció megfékezése is: 2013-ban és 2014-ben a több lépésben végrehajtott energiaár-csökkentés jelentős mértékben fékezte a pénzromlást, így 2013-ban 1,7 százalékos volt az infláció, 2014-ben pedig 0,2 százalékkal csökkent az átlagos árszínvonal az előző évhez képest. Hosszabb időtávon vizsgálva azonban sajnos még nem ilyen fényes a helyzet, 2005-höz képest 2014-ig az infláció átlagos mértéke 45 százalékos volt.
 
  Tíz év alatt a főbb árucsoportok közül a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (82 százalékkal). Az élelmiszerárak szintén az átlagosnál nagyobb mértékben, 65 százalékkal emelkedtek. A háztartási energiaárak 56 százalékkal nőttek, bár az elmúlt két évben a rezsicsökkentésnek köszönhetően mérséklődtek a számlák végösszegei. Az üzemanyagok árai 2005-höz viszonyítva 40 százalékkal nőttek, 2014 utolsó hónapjaiban ugyanakkor az üzemanyagárak erőteljes csökkenésnek indultak, ami azóta is tart. A tartós fogyasztási cikkekért 2005-höz viszonyítva 8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2014-ben.
 
  Tavaly csak az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében emelkedtek a fogyasztói árak (0,2 százalékkal), mivel a háztartási energia árának mérséklődése az átlagosnál kisebb mértékben fékezte a kiadásaikat, ugyanis e háztartások nagyobb arányban fűtik házaikat fával, illetve szénnel, amelyek fogyasztói ára emelkedett, valamint a szeszes italok, dohányáruk árának jelentős emelkedése is nagyobb mértékben érintette őket.

Forrás: Magyar Nemzet