Brutális béremelés jöhet

Ellentétet szíthat az Európai Központi Bank (ECB) és a berlini kormány között, hogy Németországban jelentős béremelések várhatók.

    Németországban a végéhez közeledik az alacsony béremelések több mint egy évtizede tartó időszaka, ami szakértők szerint az ECB nézőpontjából a lehető legrosszabbkor következik be - írja a Bloomberg. Miközben a bajban lévő eurótagországok recesszióval és óriási munkanélküliséggel küszködnek, és kénytelenek lefaragni a béreket és a nyugdíjakat, az övezet vezető tagállamának polgárai combos emelésre számíthatnak. Ez csak fokozni fogja azt a dilemmát, hogy az ECB monetáris politikája túl laza a centrum országok szempontjából, ám túl szigorú a periféria számára.

    Az európai jegybank azzal szembesülhet, hogy a béremelések Németországban inflációs nyomást generálnak, ami szigorításra késztetné, ám a periférián defláció alakulhat ki, ami viszont az enyhítés folytatására ösztönözné. Csupán néhány hónappal azt követően, hogy az ECB egy százalékra mérsékelte alapkamatát és ezermilliárd eurós alacsony kamatozású, hosszú távú hitel nyújtásával segítette az európai bankokat, Mario Draghi bankelnök kénytelen volt az infláció felerősödésének veszélyeiről és a monetáris enyhítés visszavonásáról beszélni.

Szigor után puhulás

   Az elmúlt év munkaügyi reformjai hozzájárultak a német gazdaság versenyképességének erősödéséhez. A nominális bruttó bérek évi átlag két százalékkal emelkedtek 2000 és 2009 között - derül ki az Eurostat adataiból -, ami kevesebb, mint fele a 4,7 százalékos spanyol növekedésnek. A munkanélküliség azonban két évtizedes mélyponton van és az eurózónán kívülre irányuló export részlegesen elszigeteli az országot az övezet válságától. Így erős a szakszervezetek alkupozíciója.

   Ennek tükrében nem meglepő, hogy a 3,6 millió munkavállalót képviselő IG Metall, Európa legnagyobb szakszervezete 6,5 százalékos béremelést akar elérni és - a Ver.di szakszervezet és a kormány megállapodása alapján - a kétmillió német közalkalmazott két év alatt 6,3 százalékos növelésre számíthat. Utóbbi 1992 óta a legjobb eredmény, amit a szakszervezet el tudott érni.

Ami a németeknek jó, az mindenkinek jó?

    A közgazdászok egy része kifejezetten pozitívnak tarja a bérek növelését. Szerintük ez segít átalakítani az eurózóna országainak viszonyait: Németországnak, amely eddig az export bővülésére alapozta gazdasági növekedését el kell tolnia a hangsúlyt a háztartások belső keresetének erősítésére, míg a periféria országainak az utóbbitól az export felé kell elmozdulniuk.

    Az ECB baján azonban ez nem segít: olyan országok jegybankjaként kellene működnie, amelyek egy része katasztrofális állapotban van, míg más részükkel semmi baj sincs - mondja Holger Sandte, a WestLB vezető elemzője.