Továbbra is az EU sereghajtói között állunk

 Bár tavaly csökkent a szegények - súlyos anyagi deprivációban élők - aránya Magyarországon, sok tekintetben továbbra is az EU sereghajtói között állunk az Eurostat adatai szerint. A nyugdíjasok viszonylag jó helyzetben vannak.

Az Eurostat adatbázisában is megjelentek azok a KSH által a szokásosnál később, tavaly november végén publikált számok, amelyek a szegénység hazai - igaz, felemás - csökkenését jelzik. Ezek most számos - de nem az összes - EU-tagállammal is összehasonlíthatóak, az Eurostat egy sor előzetes adatot közölt 17 tagországról és Izlandról.

Ezekből kitűnik, hogy a visegrádi országokban szintén javult a helyzet, illetve továbbra is sokkal rosszabb a helyzet idehaza, mint a (viszonylag) új EU-tagok többségében. Az alábbi ábrából az is kiderül, hogy mennyire más úton jártunk az elmúlt években, mint a másik három visegrádi ország.

Javult a helyzet, de...

Magyarországon 2014-ben a népesség 23,9 százalékát sújtotta súlyos anyagi depriváció (ennek definícióját lásd a keretes írásban), ami 2013-hoz képest 2,9 százalékpontos javulást jelent. A visegrádi országokban, illetve a volt szocialista EU-tagállamokban - legalábbis ott, ahol van elérhető friss adat - szintén javulás történt. A leglátványosabb teljesítményt Bulgária mutatta fel, ott közel 10 százalékponttal 33,1 százalékra esett vissza a legszegényebbek aránya, de figyelemre méltó Lettország 19,2 százalékos értéke is, ami nem egészen 5 százalékpontos csökkenést takar. A görögországi arány eközben 1,5 százalékponttal nőtt, amivel már rosszabbul teljesítenek, mint a lettek. Bár Csehországban kissé romlott a helyzet, a V4-ek között továbbra is Magyarország messze lemaradva a sereghajtó, az EU-ban pedig valószínűleg a harmadik legrosszabb értéket produkáljuk. (Az unió egészében Bulgária áll a sor végén, majd - vélhetően, hiszen a 2014-es adat még hiányzik - Románia jön.)
Mi az, hogy (súlyosan) deprivált?

Anyagilag deprivált a háztartás, ha az alábbi kilenc probléma

• hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék
• váratlan kiadások fedezetének hiánya
• anyagi okból nincs (mobil) telefonja,
• anyagi okból nincs színes tévéje
• anyagi okból nincs mosógépe
• anyagi okból nincs autója
• évi egyhetes üdülés hiánya
• kétnaponta húsétel (baromfi-, hal-, vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus étel) fogyasztásának hiánya
• lakás megfelelő fűtésének hiánya

közül legalább három jellemző rá.

Ha legalább négy tétel vonatkozik rá, akkor súlyosan depriváltnak tekintjük.
A részletes adatokat böngészve még súlyosabb adatokat találni. Azon országok között, ahol elérhetőek a 2014-es számok Magyarországon a legmagasabb - mintegy 76 százalék - azok aránya, akik nincsenek felkészülve váratlan kiadásokra, ráadásul itt növekedés is történt 2013-hoz képest. Ugyanígy nálunk a legmagasabb azok aránya, akik nem tudnak finanszírozni egy egyhetes - nem otthon töltött - vakációt. Igaz, ezen a téren - ahogyan két kivétellel az összes többi országban is - javult a helyzet, kb. 67 százalékról 60-ra csökkent a nyaralást anyagi okból kihagyók aránya.

Viszonylag jól állnak a nyugdíjasok

További rossz hír, hogy nálunk a gyermeket nevelő egyedülállók közel felét, 47,1 százalékot érinti a súlyos anyagi depriváció - ennél csak az 59,4 százalékos bolgár adat a rosszabb. (Bulgáriában egy egészen horrorisztikus számot is találni: a két felnőttből és legalább három gyermekből álló háztartások kilenctizede tartozik ebbe a körbe, ami több mint duplája a magyar értéknek.)
Ezekből az adatokból is kitűnik az a más statisztikai jelentésekből már ismerős tény, hogy a nyugdíj viszonylag jó védelmet jelent a mélyszegénység ellen: idehaza az olyan, két felnőttből álló háztartásokban, ahol legalább az egyik résztvevő legalább 65 éves, csupán 13 százalék a súlyos anyagi deprivációban élők aránya, a teljes 65 év feletti népességnél pedig közel 16 százalék. Összehasonlításul: a gyermekszegénység kétszer ekkora problémát jelent, a 18 alatti korosztályban 32,4 százalékos arányról szól a 2014-es statisztika, a 18-64 éves korosztályban pedig közel 24 százalékot mutat.

Így jövünk ki a pénzből

Az eddig adatot szolgáltató országok többségére igaz, hogy az emberek legnagyobb része vagy szembesül némi nehézségekkel, vagy viszonylag jól kijön a jövedelméből. Magyarország - Görögország és Bulgária mellett - e téren is kivételnek számít, itt a legnagyobb azok aránya, akik nehézségekkel illetve komoly nehézségekkel küzdenek, miközben a legkönnyebben a finnek, belgák és osztrákok jönnek ki a rendelkezésükre álló jövedelemből. A képhez hozzá tartozik ugyanakkor, hogy Magyarországon - számos államhoz hasonlóan - csökkent a komoly nehézségeket megtapasztalók aránya, 4 százalékponttal.