Startlaphoz Csatlakozz!

Az Mt. nem határozza meg a munkaviszony fogalmát

Színlelt szerződés a bíróság gyakorlatában

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. január 08. csütörtök, 12:50

 A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusát a felek szabadon választhatják meg. A törvény csupán azt a korlátot állítja fel, hogy a színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. A gyakorlatban az jelenti a problémát, ha a megbízási vagy vállalkozási szerződés valójában munkaviszonyt leplez – olvasható a munkajog.hu-n.
     Az Mt. nem határozza meg a munkaviszony fogalmát. Az a munkavállaló végez munkaviszonyban munkát, aki munkáltatójával munkaszerződést kötött. A munkaviszony tehát a munkaszerződéssel jön létre. A felek elvileg szabadon választhatnak a szerződéstípusok között, így a munkaszerződés megkötésével választhatják a lehetséges jogviszonyok közül a munkaviszonyt. A szerződéstípus megválasztásának azonban vannak jogi korlátai. A szerződési szabadság elve a szerződés tartalmának meghatározására, nem pedig annak elnevezésére terjed ki (BH 2003/432.).
 
   Hogy hogyan tudjuk megállapítani, hogy egy jogviszony munkaviszonynak minősül-e, ahhoz érdemes tanulmányozni a bírósági joggyakorlatot, amely komoly segítséget nyújt az elhatároláskor felmerülő kérdések megválaszolásában. Jelen írásban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam azokat a bírósági döntéseket, amelyeket érdemes tanulmányozni a munkavégzésre irányuló jogviszonyok elhatárolásakor.
 
   Ugyan a  bírósági döntések az új Mt. hatálybalépése előtt születtek, de azok ma is segítséget nyújtanak a jogviszonyok elhatárolásakor, annak eldöntésekor, hogy egy jogviszony munkaviszonynak minősül-e.
 
   Annak a kérdésnek az elbírálása során, hogy a peres felek között létrejött jogviszony munkaviszony vagy vállalkozási jogviszony-e, és ehhez képest mely bíróság hatáskörébe tartozik a per eldöntése, a bíróságnak – különösen bonyolult és ellentmondásos tényállás esetén – részletes, az összes körülményre kiterjedő bizonyítást kell lefolytatnia a hatáskör megállapíthatósága érdekében. (BH 1993/775.)
 
Mit vizsgál a bírság a szerződés minősítésekor?
 
   A munkaviszony tartalmi elemeinek, különösen az utasításadási jognak és a személyes munkavégzési kötelezettség hiánya kizárja a munkaviszony fennállásának megállapítását  (EBH 2005. 1236.)
 
   A munkáltató három vagyonőrt munkaszerződés helyett megbízási szerződéssel foglalkoztatott. A megbízási szerződés alapján a vagyonőröknek a felperes rendelkezésére kellett állnia egész hónapban, a munkát az utasításai szerint, az általa biztosított eszközökkel kellett elvégezniük. Ebből következően a munkavégzésük helyét is a felperes határozhatta meg. Mindez olyan fokú alá-fölérendeltségre és függőségre utal, amely kizárja a megbízási szerződés fennállását, és egyértelműen munkaviszony létrejöttére utal. (EBH 2002/677.)
 
   Ha a munkavállalók a munkáltató munkaeszközeivel, az általa meghatározott időben és helyen, az utasításai szerint végezték a munkát, a felek között nem megbízási, hanem munkajogviszony állt fenn (EBH 2001/576.).
 
   A munkáltató alaptalanul hivatkozik arra, hogy a felek között megbízási jogviszony jött létre, ha a felek – még ha csak szóban is – a munkaviszony minden lényeges elemében megállapodtak, és a munkavállaló a munkáltató utasítása szerint, annak irányítása és ellenőrzése mellett végezte a munkát (BH 2001/445.).
 
  A Legfelsőbb Bíróság szerint a felek között munkaviszony jött létre azzal, hogy a jelentős mennyiségű fakitermelésre vállalkozó alperes vezetője kiszállította a felperest a fakitermelés helyszínére, rendelkezésre bocsátotta a motorfűrészt és a védőfelszerelést, valamint elfogadta a felperes fakivágási munkavégzését (BH 2003/264.).
 
   A munkaviszony létesítésére irányuló megállapodás írásba foglalásának elmaradására csak a munkavállaló hivatkozhat. Ennek hiányában a munkaviszonyból eredő jogokra és kötelezettségekre elsődlegesen a munkajogi jogszabályok az irányadók. (EBH 2000/353.)
 
   A házvezetőnői feladatok ellátására létrejött jogviszonyt munkaviszonyként kell minősíteni, ha a felek között alá- és fölérendeltségi viszony állt fenn, és a munkáltató utasítási és ellenőrzési jogot gyakorolt. A munkavállaló havi rendszerességgel munkabérben részesült, a munkáját az alperes lakásában, az ő munkaeszközeivel végezte. (BH 2011.4.114)
 
   A szerződéses szabadság a szerződés tartalmának - nem elnevezésének - meghatározására terjed ki. A munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltség és függőség fennállása esetén a jogviszony nem minősíthető megbízási jogviszonynak, azt a szerződő felek akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól. (EBH 2002.677)
 
   A társasház képviselete – a tevékenység jellege miatt – mind munkaviszonyban, mind megbízási viszonyban ellátható. A közös képviselőnek a társasház egyes szerveivel szemben fennálló kötelezettségéből nem következik, hogy jogviszonya csak munkaviszony lehet. (BH 2001/444.)
 
   Az a körülmény, hogy a vezetőedzőként foglalkoztatott munkavállaló korábban munkaviszonyban végezte az adott munkát, önmagában nem alapozza meg az ugyanarra a tevékenységre létesített polgári jogi jogviszony átminősítését. A munkaviszonyban álló felek az elvégzendő munka természete miatt utóbb polgári jogi jogviszonyt is létesíthetnek. (BH 2003/213.)
 
Néhány eset, amikor a bíróság nem minősítette át a jogviszonyt munkaviszonnyá
 
   Nem munkaviszonyban végeztek munkát azok a könyvelők, akik rendszeresen, heti 1–2 alkalommal, havi 10–20 órában, fix összegű díjazásért megbízási szerződéssel részben a megbízó telephelyén, részben saját lakásukon dolgoztak. Az alá-fölérendeltség, és az ezzel járó széles körű utasítási jog hiányában nem lehet munkaviszonnyá átminősíteni a jogviszonyt. (EBH 2003/981.)
 
   Az utasításadási jog önmagában nem alapozza meg a jogviszony átminősítését munkaszerződéssé. A megbízási szerződés nem minősíthető át munkaviszonnyá amiatt, hogy a megbízottnak a kapott utasítások alapján kellett munkát végeznie, miután a megbízást is a megbízó utasítása szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. (BH 1992/736.)
 
   A munkaviszony tartalmi elemeinek, különösen az utasításadási jognak és a személyes munkavégzési kötelezettség hiánya kizárja a munkaviszony fennállásának megállapítását. (EBH 2005/1236)
A tartós megbízott helyzete – tekintettel a tartós, eredményköteles, díjazás ellenében történő munkavégzési kötelezettségre – nagyban hasonlít a munkaviszonyban álló személy helyzetéhez. Amíg azonban a munkavállaló munkaereje hangsúlyozottan egy irányban van lekötve meghatározott munkaidő szerint, addig a megbízott több megbízótól kapja megélhetését nyújtó feladatait, melyekhez ő maga igazítja munkaidejét. (Békés Megyei Bíróság 2.P 20 773/2001/10.)
 
   A megbízó egy betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi közalapítvány valamint a felperes, mint megbízott között írásbeli megbízási szerződés jött létre a betegjogi képviselői feladatok ellátására. A szerződés értelmében a felperesi megbízott feladatait a közalapítvány szakmai irányítása és kijelölt munkatársának ellenőrzése mellett látta el, melynek során köteles volt a szerződés mellékletét képező szakmai irányelvekben a közalapítvány belső szabályzataiban és igazgatói körlevelekben foglaltak szerint eljárni.
 
   A megbízott a feladatait havi 160 órában látta el saját időbeosztás mellett figyelembe véve a kijelölt fogadóórák időpontját, amely havonta legalább 20 órakeretet kellett kitöltsön.
 
  A feladatok ellátásáért a felperes megbízottat havi 200.000,- Ft megbízási díj, valamint költségtérítés illette meg azzal, hogy az egészségügyi és nyugdíjjárulékot, valamint szja-előleget a megbízó vonta le. Megbízási díj és költségtérítés átutalására havonta a teljesítés igazolását követően került sor. Felmondás esetén, illetőleg a havi óraszám 50 %-át el nem érő teljesítés esetén arányos megbízási díjra tarhatott igényt a megbízott. A megbízott betegjogi képviselő feladatait a szerződés 3. pontja részletesen rögzítette, melyek elsődlegesen a betegek jogairól való tájékoztatása, ügyeik, panaszaik esetén az ügyintézésben való közreműködés, a betegjogra vonatkozó ismeretterjesztés voltak.
 
  A felperes a betegjogi képviselői feladatait 2 éven keresztül megbízási jogviszonyban látta el, később a megbízott munkaviszonyban végezte ugyanazon tevékenységet. Az adóhatóság vizsgálta a jogviszonyt és a munkavégzésre irányuló jogviszonyt vizsgálva megállapította, hogy a felperes tevékenységét megbízási jogviszonyban látta el.
 
   A tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy az adott munkavégzésre irányuló jogviszony munkaviszonynak vagy megbízásnak minősül-e. A munkaviszonyt minősítő elsődleges és másodlagos jegyek alapján a felek jogviszonya nem tekinthető munkaviszonynak. A bíróság megállapította, hogy az adóhatóság helyesen minősítette megbízási szerződésnek a felek közötti jogviszonyt. Ennek során figyelembe vette a megbízási, valamint munkajogviszony polgári jogi, illetőleg munkajogi jellegzetességeit, amelyek a következők:
bizonyos fajta munka rendszeressége, állandó jellege,
a munkáltató és a munkavállaló közötti szoros kapcsolat,
a munkavállalónak a munkáltatótól függő helyzete,
a munkafegyelem megtartásának kötelezettsége,
a munkaerőnek meghatározott keretben állandó jellegű lekötöttsége, továbbá
a munkaerőnek a munkáltató rendelkezésére bocsátása,
a munkáltató utasításai szerint történő munkavégzés kötelezettsége.
 
   Ezen túlmenően az adóhatóság a szerződés minősítésénél figyelembe vette a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM. együttes irányelv (a továbbiakban: irányelv) rendelkezéseit, amely megkülönböztette a munkaviszonyt minősítő elsődleges és másodlagos jegyeket. (Az irányelvet 2012. január 1. napján hatályon kívül helyezték). (Kaposvári Törvényszék K.20351/2012/4)
 
  A korábban fennállt munkaviszony nem zárja ki, hogy utóbb a (korábbi) munkavállaló a tevékenységét polgári jogi megállapodás alapján végzi. (BH 2008.6.167)

Forrás: munkajog.hu
 
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Színlelt szerződés a bíróság gyakorlatában.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector