A Nemzeti Pedagógus Kar visszautasítja, hogy a pedagógusok bérezése magasabb munkaterhelést indokol

A Nemzeti Pedagógus Kar visszautasít minden olyan utalást és kijelentést, amely arra irányul, hogy a pedagógusok bérrendezése magasabb munkaterhelést indokol.

    Ezt a kar elnöksége nevében közölte Horváth Péter csütörtökön az MTI-vel, jelezve azt is: a vonatkozó kormányrendeletből és a köznevelési törvényből kiindulva a pedagógusok munkaterhelésének mérésére alkalmatlan, a valóság eltorzítását eredményező eszköznek tartják a munkaidő-nyilvántartások ilyen célból való ellenőrzését, hiszen az csak a 40 órás heti munkaidő egy részére vonatkozik.

    A NPK elnöke közleményében azt írta: a pedagóguskar teljes tagságának képviseletében határozottan visszautasítanak minden olyan feltételezést, amely arra utal, hogy a pedagógusok heti 40 óránál kevesebbet dolgoznak, érkezzen az akár a közvélemény, akár az intézményfenntartó központ, akár az ágazati irányítás részéről. Bíznak benne, hogy a mostanra kialakult jó partneri viszony lehetőséget ad arra, hogy tisztázzák a sajtóhírek pontos hátterét és az ágazati irányítás pontos szándékait - közölte.  
   Ennek szellemében készek együttműködni egy olyan átfogó felmérésben, amely alkalmas eszközökkel és reálisan méri fel, hogy mit és mennyit kell dolgoznia egy pedagógusnak, és valójában mennyit dolgozik egy pedagógus – rögzítette Horváth Péter.

    Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár egy, a héten megjelent lapinterjúban azt mondta: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) meg kell vizsgálnia a munkaidő-nyilvántartásokat, és ez a munka meg is kezdődött. Az elsődleges vizsgálat szerint a pedagógusok hivatalosan nyilvántartott munkaideje heti huszonnégy óra alatt van. Jelentős ez az eltérés a Pedagógusok Szakszervezete felméréséhez képest, amely szerint gyakran előfordul, hogy a pedagógusok heti harminckét óránál többet dolgoznak az iskolában, de - mint mondta - nem mellékes az a körülmény sem, hogy a pedagógusok alapbére 2013 augusztusa és 2015 januárja között, vagyis az életpálya bevezetése óta negyven százalékkal növekedett.