Nem lélegezhet még fel se Róma, se Madrid

Az olasz kormánynak készen kell állnia további lépésekre, ha ambiciózus költségvetési céljai veszélybe kerülnek a recesszió miatt − szerepel állítólag egy uniós jelentésben. Róma szerint nincs szükség újabb megszorításokra, a következő teendő a növekedés beindítása.

    Olaszországban nincs szükség újabb megszorító csomagra − közölték tegnap meg nem nevezett kormányzati források az ANSA hírügynökséggel. A gazdasági fejlesztési miniszter, Corrado Passera a Reutersnek nyilatkozott: megszorításokkal nincs növekedés − mondta a volt bankár −, olyan intézkedéseket kell működésbe hozni, amelyek beindítják a fellendülést és a foglalkoztatást a büdzsé rendbetétele után.

    E megszólalásokra azután került sor, hogy a Financial Times (FT) azt írta: Olaszország ambiciózus költségvetési céljait veszélyezteti a recesszió, így Mario Monti szakértői kormánya újabb szigorításokra kényszerülhet rá. A brit gazdasági napilap ezt arra az „Olaszország költségvetési helyzete" című jelentésre hivatkozva állította, amelyet a múlt pénteken kaptak meg az eurózóna pénzügyminiszterei. Az Európai Bizottság monitorozó testülete szerint Róma meggyőző lépéseket tett a fiskális konszolidáció érdekében: több mint 100 milliárd euróra, a GDP 7 százalékára rúgnak a 2010 márciusa óta meghozott intézkedések, amelyek segítettek helyreállítani a piacok bizalmát és Olaszországot az egyensúly megteremtésének pályáján tarthatják. A szakértők azonban arra is figyelmeztettek, hogy a célok elérését meggátolhatják a nyomott növekedési kilátások és a viszonylag magas kamatszint, ezért a kormánynak készen kell állnia arra, hogy elkerüljön bármilyen költségvetési megcsúszást és szükség esetén újabb lépéseket tegyen. Olaszországnak minden privatizációs bevételét, minden, a kamatkiadásokon elért megtakarítását a GDP 120 százalékára rúgó államadósság csökkentésére kell fordítania − figyelmeztet az uniós jelentés, hozzátéve, hogy Montinak nem szabad engednie, a reformokat tovább kell vinni.

    Nem tudok megerősíteni semmiféle kiszivárgást − kommentálta a La Repubblica honlapja szerint az FT írását Amadeu Altafaj, a gazdasági ügyekért felelős biztos, Olli Rehn szóvivője. Az mindenesetre tény, hogy az uniós jelentés akkor látott napvilágot, amikor ismét több közgazdász hangoztatja, hogy az EU akkor kényszerít erősebb szigort olyan tagjaira, mint Spanyolország vagy Olaszország, amikor az a régió éppen recesszióba kerül. Az adóemelések lenyomják az amúgy is gyenge fogyasztást − mondják elemzők az olasz lépésekről − és a recessziós spirál még jobban megnehezíti a költségvetés talpra állítását. A gazdaságélénkítést is szolgáló munkaerő-piaci reform mindenesetre elkészült − a szakszervezeti ellenállás dacára  −, és olasz sajtóértesülések szerint a köztársasági elnök akár már ma aláírhatja a bevezetését szolgáló jogszabályt.

    Több mint tíz százalékponttal megugrik idén a spanyol GDP-arányos adósság − derül ki a tegnap beterjesztett büdzséből, amelynek révén 27 milliárd eurót spórolna meg a konzervatív kormány. A 79,8 százalékos arányhoz hasonlót 1990 óta nem látott az ország, ahol idén 5,3 százalékosra akarják mérsékelni a költségvetési hiányt a tavalyi 8,5-ről − ezt részben épp az adósságszolgálati kiadások nehezíthetik meg. A spanyol adósság finanszírozása ez év elejére könnyebbé vált a tavaly nyári krízis után, de a befektetők bizalma mára ismét gyengülni kezdett. A piac attól tart, hogy Madrid nem lesz képes kontroll alatt tartani a büdzsét, amelynek kiadási oldalát a bankok mentőalapja, a 17 autonóm régiónak nyújtott központi támogatás mellett az is megterheli, hogy Spanyolországnak is hozzá kell járulnia a görög mentő csomaghoz − melyhez hasonlóra egyes elemzők szerint rövidesen maga is rászorulhat.