A szegénység hazai dimenziói és mérése

A szegénység hazai dimenziói és mérése c. szakanyag – melyet dr. Borbély Szilvia készített az MSZOSZ részére, teljes terjedelmében elérhető a www.palyatanacsadok.hu -n – kitér arra, hogy az EU célja, hogy 2020-ra legalább 20 millió ember kerüljön ki a szegénységből. Az MSZOSZ korábbi kongresszusi programjaiban külön is kiemelte célként a szegénység megszűnésének elősegítését. Érdemes megvizsgálni az EU által bevezetett mutatókkal hol állunk jelenleg?

    Az Eurostat által a nemzetközi összehasonlítás kedvéért kidolgozott indikátorok alapvető eleme az un. szegénységi küszöb (az éves nemzeti medián jövedelem 60%-a), ami Magyarországon 2012-ben 2852 euró (825397 Ft) havonta 237,6 Euró, (68783 Ft) volt.  (Összehasonlításképpen, ugyanekkor a nettó minimálbér havi összege 60915 Ft volt.)

    Nem alakul kedvezően az EU “szegénységi és társadalmi kirekesztettség ráta”, ami a szegénységi kockázatot és a társadalmi kirekesztettség kockázatát együtt méri, egyrészt a jövedelem, másrészt bizonyos javakhoz való hozzájutás szempontjának figyelembevételével. 2012-ben Magyarországon a lakosság közel egyharmada (32,4%) tartozott a szegénységi kockázattal és társadalmi kirekesztettséggel fenyegetettek közé.  Igaz, az új uniós tagállamok között a lakosság szegénységét illetően a legkedvezőtlenebb helyzetben nem mi voltunk, hanem Bulgária és Románia, azonban mindkét országban a tendenciajavulást mutatott.

    A csupán a jövedelmet figyelembe vevő szegénységi kockázati ráta – ahol azokat a személyeket veszik számításba, akiknek a rendelkezésre álló jövedelme (szociális transzferekkel, társadalmi juttatásokkal együtt) alacsonyabb, mint az országos medián jövedelem 60%-a - az elmúlt évtized alatt nővevő tendenciát mutatott, és 2012-ben már elérte a 14%-ot. A szociális transzferek nélkül mért szegénységi kockázati ráta értéke közelít a Szegénységi kockázati és társadalmi kirekesztettségi rátáéhoz (2012-ben 27,1% volt), igaz, ez az érték némi javulást mutat a 2008-as 30%-hoz képest.) A szociális transzfert is beszámító szegénységi kockázati ráta viszont romlott, ami azt jelezheti, hogy a szociális transzferek nem járultak hozzá kellőképpen a szegénységi kockázat visszafogásához.

    A dolgozó szegények a szociális transzfereket is tartalmazó jövedelem országos középértékének (mediánjának) 60%-ánál kisebb jövedelemmel rendelkezők 18 év feletti munkával rendelkezők, munkaviszonyban lévők. Szoros összefüggés mutatkozik a munkaszerződés jellege és a “dolgozó szegények” kategóriájába kerülés között. Ez jóval nagyobb mértékű az ideiglenes/határozott időre szóló munkaszerződéssel dolgozók esetében, mint a határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozóknál. Bár Magyarországon a részmunkaidőben történő foglalkoztatás elterjedése még mindig nem olyan mértékű, mint az EU más tagállamaiban, de azt is megállapíthatjuk, hogy a részmunkaidőben szerzett keresetekkel nagyobb valószínűséggel lesz valaki “dolgozó szegény”, mint az EU-ban általában, illetve 2010-ig inkább a részmunkaidőben való munka, 2010 után pedig inkább a munkaszerződés jellege és a munka ideiglenessége okozott hátrányos helyzetet. A legnehezebb helyzetben azok a háztartások vannak, ahol munkát végzők száma nagyon alacsony és legalább egy gyermeket tartanak el.

    Mekkora jövedelemre van szükség ahhoz, hogy tisztességesen megéljünk? A “megélhetési küszöb” nemcsak Magyarországon kérdés, hanem a nálunk jóval gazdagabb EU-s tagállamokban is. A minimálisan szükséges jövedelemszintek meghatározását egyes uniós tagállamokban un. referencia-költségvetések készítésével próbálják meghatározni.