Elképesztően drága a magyar munkabér

A bérterhek régiós összehasonlításban továbbra is kiemelkedően magasak Magyarországon: 100 eurónyi nettó jövedelem kifizetése 196 euró teljes költséget jelent a munkáltatónak – írja az fn.hir24.hu.

   Befektetői és versenyképességi szempontból kiemelten fontos az élőmunka terheinek összehasonlítása a különböző lehetséges célpiacokon. A MAZARS könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat - közép-kelet-európai régió 15 országának aktuális adózási információit összehasonlító - kutatásából kiderül, hogy az élő munka terheinek tekintetében Magyarország versenypozíciója továbbra is kedvezőtlen.
 
Sor végén kullogunk
 
  Tény, hogy a személyi jövedelemadó jelentős mértékben csökkent a korábbi években, de a bérterhek régiós összehasonlításban továbbra is kiemelkedően magasak. Magyarországon 100 eurónyi nettó jövedelem kifizetése - családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele nélkül - közel kétszer annyi, 196 euró teljes költséget jelent a munkáltatónak. Igaz ez a mutató az elmúlt években javult, de 2000 eurós havi jövedelem esetében a 15 ország összehasonlításában továbbra is csak a stabil, utolsó helyre elég.
 
   A családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele, valamint különböző jövedelemszintek vizsgálata azonban erősen árnyalja ezt a képet: a 2000 eurós havi jövedelmet, és három gyermeket feltételező kalkuláció alapján a nettó jövedelem/munkáltató összes költsége arány alapján a régiós összehasonlításban Magyarország rögtön a harmadik helyre ugrik. Magyarország pozíciója az alacsonyabb, 500 eurós havi jövedelemszint figyelembevételével kalkulált rangsorban is hasonlóan alakul, családi kedvezmények nélkül sereghajtók vagyunk, míg három gyermekkel pedig a lista második helyén állunk.
 
Három gyerekkel az élbolyban
 
   A fenti összehasonlítás jól tükrözi, hogy a magyar adórendszer családi kedvezménye régiós viszonylatban is kiemelkedő hatással van a nettó jövedelemre. Ha nem is ennyire szélsőségesen, de más országok adópolitikájában is található példa jelentősebb családi adókedvezményekre. Ilyen az alapesetben hazánkat éppen megelőző Horvátország, amely a 2000 eurós, három gyermekes összehasonlításban már csak a hatodik helyen szerepel.
 
   Az 500 eurós bérszint mellett összeállított kalkuláció alapján Szlovákiában és Csehországban mondható számottevőnek a családi kedvezményeknek köszönhető rangsorbeli különbség. A felmérés alapján olyan országok is akadnak, amelyek a vizsgált bérkategóriák egyikében sincsenek családi kedvezmények, ilyen Görögország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, illetve Ukrajna is.
 
Az olaszok vezetnek
 
  Kétezer eurós bruttó jövedelemmel (családi kedvezmények nélkül) számítva a munkavállalói és munkáltatói terheket a nettó bérre eső teljes költség továbbra is Oroszországban a legalacsonyabb, itt 100 euró nettó kifizetésre mindössze 149 euró jut. Az említett összehasonlító számítás jól szemlélteti a volt jugoszláv tagállamok versenyelőnyét ezen a téren: Macedóniában ez az érték 151, Montenegróban 157, Szerbiában 160, Bosznia-Hercegovinában pedig 166 euró.
 
   A volt jugoszláv utódállamok közül kissé kilóg a sorból Horvátország, ahol a 100 euróra jutó érték 187 euró, így a legdrágább munkaerőköltség versenyben Magyarország után a második helyet foglalta el. Őt követi Ausztria 186, majd Szlovákia 185, Csehország pedig 184 euróval. Szintén a régiós átlagon felülinek számítanak Románia (183), Görögország (182), valamint Szlovénia (181) értékei.
 
Minimálbérünk a középmezőnyben
 
  Az élőmunka terheinek vizsgálatához ugyancsak hozzátartozik, hogy milyen minimálbér-szinttel kell a leendő munkáltatónak számolnia. Ebben a tekintetben Magyarország az utóbbi évek jelentős minimálbér emelései után, jelenleg a középmezőnybe tartozik. A MAZARS által vizsgált országok közül – nem meglepő módon – Ausztria a legdrágább: magas a minimálbér, a privát szektorra jellemző átlagbér pedig a régiós átlagbér több mint kétszerese. Szintén jócskán kiemelkedik az átlagból – mindkét vizsgált kategória tekintetében - Szlovénia.
 
   A többi vizsgált ország közül átlagbér szempontjából Oroszországban, Horvátországban, Lengyelországban és Csehországban magasabb az érték, mint a régiós átlag, a minimálbért tekintve pedig Görögország és Lengyelország értékei haladják meg azt. Magyarország továbbra is a Visegrádi négyekkel egy mezőnyben van mindkét kategóriában.
 
   Megfigyelhető, hogy a négy ország közül a másik kettő szintjéhez mérten Csehországban és Lengyelországban - a régiós átlaghoz közeli értéket mutatva - magasabb az átlagbér. Mivel ez az adat jellemzően a feketegazdaság térnyerésétől is függ, így elképzelhető, hogy azt jelenti, hogy az említett országokban nagyobb arányban vallják be a munkavállalói jövedelmeket.

Forrás: fn.hir24.hu