A nyugdíjasok többsége fizetésének csak 70-80 százalékát kapja majd ellátásként

A KSH adatai szerint majdnem másfél millió magyar megy nyugdíjba a következő 10 évben, a legtöbben viszont nem tudják, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak. Ha ezek az emberek szembesülnének a pontos összeggel, valószínűleg nem örülnének, a többség ugyanis átlagos fizetésének csak 70-80 százalékát kapja majd ellátásként. Aki 100 százalékot akar, annak legalább 50 (!) évnyi bejelentett munkaidővel kell rendelkeznie. A képlet nem egyszerű, a Figyelő Online-nak Sebestyén András nyugdíjszakértő segített.
 
  Minden nyugdíj előtt álló abban bízik, hogy nyugdíja legalább megközelíti majd jelenlegi nettó bérét. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a többség csak az átalgos fizetésének nagyjából 80 százalékát kapja meg, miután a számítási módszer azoknak kedvez, akik 40-50 évnyi bejelentett munkaidővel rendelkeznek. Ez azonban Magyarországon egészen ritka kivéltnek számít, a többség ennél kevesebb jogosultsági idővel rendelkezik, legalábbis hivatalosan - mondta a Figyelő Onlinenak Sebestyén András nyugdíjszakértő. Szerinte még mindig él az a tévhit, miszerint az állami nyugdíjat az utolsó öt bejelentett év bére alapján számolják ki, pedig a számítási módszer ennél jóval hosszabb időt ölel fel.
 
  A képlet leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy először kiszámítják - az 1988 utáni bejelentett bérünk alapján-, hogy mennyit kerestünk átlagosan. Ezt az összeget pedig arányosítják a teljes ledolgozott bejelentett évek számával. Ahhoz, hogy valaki az aktív élete során jellemző átlagkeresetét megkapja, 50 évnyi bejelentett munkaidővel kell rendelkeznie, a 40 év nagyjából 80 százalékra elegendő.
 
 A nyugdíjszámítás lépései leegyszerűsítve a következőképpen néznek ki:

1. Első lépésben meghatározzák az úgynevezett szolgálati időt, amely az 1988. január 1. után ledolgozott olyan évek számát jelenti, ahol a nyugdíjjárulékot le tudták vonni a munkavállalótól. (vagy ő fizette be, vagy valamilyen más jogviszony tette lehetővé a számára ennek levonását).
2. A szolgálati idő alatt a bejelentett bruttó bérek alapján kiszámítanak egy éves bruttó átlagkeresetet valamint ebből egy havi bruttó átlagkeresetet
3. Ezt a havi bruttó átlagkeresetet az adott évek szabályai szerint nettósítják.
4. A nettósítás után pedig ún. valorizáció következik, amely alapján a nettó kereseteket azonos szintre hozzák. Ehhez minden évben tartozik egy ún. valorizációs szorzó, amely azt mutatja meg, hogy az adott év nettó keresetét mennyivel kell megszorozni ahhoz, hogy az értéke a jelenlegi évvel váljon egyenértékűvé.
5. Közben degressziót is alkalmaznak, amely azt jelenti, hogy a 372 ezer forintos havi jövedelem feletti rész már nem számít bele az átlag nettó fizetés számításába.
6. Fenti számítások eredményeként kijön a valorizált nettó átlagkereset, azaz hogy a ledolgozott éveink alatt mennyit kerestünk átlagosan a mai értéken.
7. Ezután következik a jogosultsági idő figyelembe vétele, amely a szolgálati idővel ellentétben nem a 88 utáni éveket, hanem az összes ledolgozott (bejelentett) évet jelenti. Ez egy arányszám. Most kapaszkodjanak meg: az 50! ledolgozott év jelenti a 100 százalékot, azaz 50 évi munka után kaphatjuk meg az életpálya átlagnettónk 100 százalékát. 40 évnél ez az arány már csak 80 százalék 30 évnél pedig már csak 68 százalék.
8. Utolsó lépésben a szolgálati idő alatt kiszámított nettó valorizált átlagbért beszorozzák a fenti aránnyal.
 
Mire lehet számítani?
 
  Sebestyén András kifejtette, hogy több éve nem változtattak a nyugdíjszámítási képleten, de ha belenyúlnak akkor szinte biztosan szigorításra lehet számítani és nem enyhítésre. Ami biztos, hogy a nyugdíjkorhatár egyre magasabb lesz, most jelenleg ez 65 év, de legkésőbb 2030-ra 70-75 évre emelkedhet. Miután az állami nyugdíjrendszer - a csökkenő népesség miatt - képtelen beszedni elegendő mennyiségű nyugdíjjárulékot, várható, hogy több fronton megnyirbálják a kifizetési kötelezettséget. Úgy ahogyan idéntől megszűnt a korkedvezményes nyugdíj, további szankciókra, szigorításokra lehet majd számítani - fogalmazott Sebestyén András, hozzátéve, hogy a nyugdíjjárulék emelésére is lehet számítani, ami viszont csak ideiglenes megoldást jelent.
 
Öngondoskodás kell a kiegészítéshez
 
  A nyugdíjszakértő szerint mindenkinek érdemes a konkrét számokból kiindulni a várható állami nyugdíját illetően, a becslésben pedig segíthetnek az internetes kalkulátorok.

   A kalkulátorok által kidobott szám az emberek 80 százalékát meglepi, pedig ezek optimista becslések, miután a 2015-ös nyugdíjszámítást veszi alapul nem pedig a 10-20 év múlva esedékest.
 
  Sebestyén András emiatt azt tanácsolja, hogy kortól és nettó bértől függően érdemes minél korábban belevágni az öngondoskodásba és függetlenedni az államtól. „Ha a fizetésem 10-15 százalékát elkezdem félretenni, és később amikor már megszoktam a megtakarítást minden évben emelek rajta egy kicsit, akkor ez még nem lesz anyagilag megterhelő - fogalamzott, hozzátéve, hogy ha valaki csak 3-5-10 év múlva lát neki a gyűjtésnek, akkor ugyanahhoz az összeghez már sokkal nagyobb havi megtakarításra lesz szüksége. Fontos szempont az is, hogy mindenképpen SZJA-kedvezménnyel támogatott nyugdíj előtakarékossági formát válasszunk, hiszen ezt a befizetett SZJA-nk egy bizonyos részével is támogatja az állam.

Forrás: Figyelő