Hozzáférés nélkül nem sokat érnek a mutatók

A népszámlálásnak akkor van haszna, ha valami olyat mond, amit más nem, vagy ha a társadalmi/területi részletesség fontos valamiért. Mindkettő viszont csak akkor hasznosul, ha van hozzáférése a kutató közösségnek. Ez ma Magyarországon lényegében nincs megoldva − mondta Napi Gazdaságnak Cseres-Gergely Zsombor, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet partnere.

    Érdekes módon egyes itthon nem közzétett adatok más kutatóintézetektől lehívhatóak (ilyen például a Minnesota Population Center). A kis elemszám miatt itt sem jelenik meg számos adat, de még így is nélkülözhetetlen, a KSH-s könyvek/kiadványok publikálása ezt nem helyettesíti.

    A statisztikai hivatal számos olyan adatra rákérdezett, amely hasznos információkat nyújthat az elemzőknek, ha közzéteszik. A Budapest Intézet ilyennek tartja például az alábbiakat.

• Részletes mutatók az iskolai végzettségről, ideértve a szakképzettséget is (ilyenek lényegében nincsenek kellő részletességben)
• Adatok a munkahelyre, iskolába ingázásról, információ a közlekedés módjáról, hosszáról (Magyarországon kicsi a földrajzi mobilitás)
• A munkavégzés és a munkanélküliség mérése a KSH munkaerő-felmérésével (MEF) azonos módon (a MEF korántsem ilyen fedéssel fut)
• Nemzetiség: választási lehetőség például roma identitásra: kutatások mutatják, hogy ez adja a legreálisabb becslést (korábban ekkora felvételben még nem volt ilyen kérdés)
• Adatok betegségről,
• fogyatékosságról

    Ezek önmagában is érdekessé teszik a népszámlálást, de főként akkor, ha egyéni szinten, akár településekre szűkítve lehet azokat elemezni. Ha jó vagy legalább elfogadható az adatok minősége, akkor a cenzus a tudomány és a szakpolitika számára is nagyon fontos információt tartalmaz − tette hozzá Cseres-Gergely, megjegyezve, hogy az adatok feldolgozásában eltelt hosszú idő e tekintetben némi félelemre ad okot.

    A részletes adatokra azonban várni kell, a népszámlálás végleges adatainak feldolgozása még legalább egy évet igénybe vesz. A foglalkoztatással és munkanélküliséggel foglalkozó információk valószínűleg a harmadik kiadványban jelennek meg, ez körülbelül az év közepét jelentheti − mondta lapunknak Kovács Marcell, a KSH szakértője. Két lényegi különbség van a népszámlálás és a szokásos munkaerő-felmérés (MEF) adatai között − hangsúlyozta Kovács. Egyrészt az adatok teljes körűek lesznek. Az év közben számított statisztika mintavételen alapul, 20 ezer reprezentatív háztartásra épít, a népszámlálásnál azonban hárommillió fölötti háztartásról állnak majd rendelkezésre számok. Másrészt több dimenzióból teszi lehetővé a munkaerőpiac vizsgálatát. Így például a munkanélküliek iskolai végzettség szerinti csoportosításán túl az adatokat olyan más információkkal is össze lehet kötni, mint hogy milyen családi körülmények között élnek, illetve hány szobás lakásokban laknak.