230 ezren a téli közfoglalkoztatásban

Túlteljesítette vállalását a kormány: az ígért 200 ezer ember egyidejű foglalkoztatása helyett idén márciusban már csaknem 230 ezernek adott munkát a téli közfoglalkoztatás keretein belül, így ők a segély többszörösét vihették haza – tudta meg a Magyar Nemzet. Végükhez közelednek a képzések, március közepéig csaknem húszezren vizsgáztak le sikeresen. Májusban kiszélesedik a közfoglalkoztatás: indulnak az értékteremtő startmunka mintaprogramok.
     Bár télen jóval nehezebb feladatot találni a közfoglalkoztatottaknak, hiszen a rossz idő miatt kevesebb az idénymunka, mégis rekordszámú embernek adott munkát a kormány a téli közfoglalkoztatás keretein belül. Mint ismert, a kabinet kormányhatározatban rögzítette, hogy 2013. november 1-jétől 2014. április 30-ig kétszázezer ember egyidejű foglalkoztatásának, ezen belül december 1. és március 30. között százezer személy képzésének kereteit kell megteremteni. Lapunk kérdésére a Belügyminisztérium közölte: a kormányhivatalok munkaügyi központjainak adatszolgáltatása alapján a 11. héten (március harmadik hete) az egyidejűleg támogatott közfoglalkoztatottak létszáma 228 075 volt, vagyis csaknem 15 százalékkal teljesítették túl a vállalt kötelezettségüket, és harmincezerrel több embernek adtak munkát, illetve fizették ki a segély többszörösét kitevő bért.
 
  A minisztérium arról is tájékoztatott, hogy a közfoglalkoztatás keretében beiskolázottak záróvizsgái folyamatosan zajlanak, a képzésbe bevont létszám jelenleg 98 885, a lemorzsolódottak száma pedig 2209, vagyis az iskolát megkezdők két százaléka hagyta félbe a tanulmányait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindannyian hanyagságból hagyták volna ott az iskolapadot, sokan közülük időközben munkát találtak a nyílt munkaerőpiacon. A képzés díját azoknak kell majd visszafizetniük, akik egyértelműen önhibájuk miatt hagyták félbe a tanfolyamot.
 
   A téli közfoglalkoztatást 75 százalékban az önkormányzatok végezték, így csaknem 150 ezer személy foglalkoztatásáról gondoskodtak. Az érintettek 16 százalékát országos közfoglalkoztatók alkalmazták. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, illetve a vízgazdálkodási társulatok csaknem 12 ezer embernek adtak feladatot, náluk a közmunkások fő feladata a cserjeirtás, nádkaszálás, a vízfolyások medrének tisztítása, a műemlékek jégmentesítése, medrek hótalanítása és jégtelenítése, valamint az ár- és belvízvédelmi műtárgyak karbantartása volt. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. csaknem kétezer embert foglakoztatott, itt a hóeltakarítás, a burkolaton kívüli területek takarítása, burkolatok tisztán tartása volt egyebek között a feladat. Az állami és magánerdészetek több mint hétezer személyt foglalkoztatnak. Itt a közmunkások főként cserjeirtással, vágástakarítással, kommunális hulladék gyűjtésével és elszállításával foglalkoznak. A rendészeti szervek csaknem háromezer embernek adtak, illetve adnak karbantartási, javítási munkákat. A nemzeti parkok és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság több mint ötszáz, a Honvédelmi Minisztérium csaknem kétszáz, a MÁV Zrt. több mint ezer személyt foglalkoztat. Az önkormányzatokon és az országos foglalkozatókon túl egyéb közfoglalkoztatók csaknem 18 ezer embernek adnak munkát, így például a karitatív szervezetek, szeretetszolgálatok csaknem kétezernek, az iskolák fenntartásáért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központ intézményei pedig nyolcezer embernek nyújtanak munkalehetőséget. A Nemzeti Művelődési Intézet csaknem négyezer embert foglalkoztat, ebből 3886 képzését is tervezték. A program célja a településeken a közösségi kohézió erősítése, a helyiek társadalmi aktivitásának növelése, kulturális hálózat kialakítása. Az önkormányzatok közül kiemelkedően sok közfoglalkoztatottnak adott munkát pécsi, a hajdúböszörményi és a bátonyterenyei önkormányzat.
 
Forrás: Magyar Nemzet