Így változhat a nyugdíjemelés

A magyar nyugdíjrendszer látszólag rendben van, az elmúlt években a nyugdíjak vásárlóértéke emelkedett, a kötelező magánpénztári rendszer majdnem teljes felszámolásával a nyugdíjrendszer pillanatnyi kiadásai is csökkentek. A harmadik Orbán-kormány nincs lépéskényszerben, de a nyugdíjrendszer átalakításokra szorul.
 
   Az elmúlt négy évben komoly változásokat hozott az nyugdíjrendszerben, hisz a kétharmaddal hatalomra került második Orbán-kormány gyakorlatilag fölszámolta a magánpénztári rendszert, így a jövőbeni nyugdíjakat kizárólag az állami felosztó-kirovó rendszerű társadalombiztosítási, valamint az önkéntes megtakarításokból lehet fedezni. A magánpénztárak - majdnem teljes - megszüntetése rövid távon tehermentesítette a költségvetést - hisz nem esik ki járulékbevétel - ezzel szemben az állam jövőbeni (Implicit) kiadásait növelte.
 
  Hasonló mértékű átalakításokra a nyugdíjrendszerben a következő négy évben nem kell számítani, hisz a rendszer rövid távon fenntartható, ennek ellenére egy újabb minireform kidolgozása nem halogatható - erre a ciklus második felében kerülhet sor. Komoly változásokra a kormánypártok sem készülnek rövidtávon, a napirenden a nők 40 éves szolgálati jogviszonnyal való - korhatár előtti - nyugdíjazásában várhatóak változások a Napi.hu információi szerint.
 
Inkább finomításokra lehet számítani
 
  A Fidesz szerint a program sikeres - ezt jelzi, hogy a program indulása óta vagyis az elmúlt két évben - mintegy 100 ezer olyan nő szerzett teljes jogú nyugdíjat, akik nem érték el a rájuk irányadó korhatárt, ám 40 szolgálati évet fel tudtak mutatni. ( A nyugdíjjogosultság szempontjából nem kellett a negyven évet ténylegesen ledolgozni, elég volt akár 32 év munkával töltött, ha emellett gyermeket is nevelt az illető hölgy.) A program eddigi sikerén felbuzdulva a Fidesz olyan változásokat kezdeményezhet, amely szélesíti heti a női 40 programba bekerülők számát.
 
   Információink szerint a női 40 év programot a Fidesz a jelenlegi formában tartaná fenn, annak ellenére, hogy az jogilag diszkriminatív. Az elképzelhetetlen és fel sem merülhet, hogy a diszkrimináció felszámolását úgy oldják, meg, hogy a programot kiterjesszék a férfiakra is, annak elvi és anyagi okai miatt sem.
 
   Nyugdíjjogi szakértői ezzel szemben azt szorgalmazzák, hogy a programot illesszék be a korhatár alatti nyugdíjak rendszerébe. A nyugdíjkorhatár emelése az idén megkezdődött jelenleg már nem 62, hanem 62,5 év a korhatár, ami az évtized végére fokozatosan 65 évre emelkedik. Szakértői anyagokban felmerülő javaslatok - amelyeket viszont a Fidesz soha nem tett magáévá - szerint érdemes lenne egy szigorúan malusos rendszerben oldani a szigorú korhatárt - ehhez lehetne "hozzápasszintani" a női 40-es programot.
 
Egyébi számla vs. NDC
 
   A szakértői várakozások szerint a következő négy évben újra előkerül az egyéni számlák kérdése. Az állami nyugdíjrendszerben az egyéni számlák bevezetésére a magánpénztárak államosításakor tett ígéretet a második Orbán-kormány - ám ez nem valósult meg. A magyar nyugdíjrendszer ugyanis nem egyéni számlás elven működik, hanem azt figyeli, hogy a teljes életpálya hosszában - pontosabban 1988 óta - milyen jövedelem után fizettek járulékot és mennyi szolgálati idővel rendelkezik az adott nyugdíjas. A rendszer összetettségéből nem igazán lehet előre megmondani, hogy mekkora nyugdíja lesz egy mai negyvenévesnek a 2030-as nyugdíjazásakor.
 
   Ennek ellenére időről-időre felvetődik a német pontrendszeres vagy a svéd rendszer hazai bevezetése. A Fidesz ebben a kérdésben nem foglalt állást - ennek ellenére nem kizárható, hogy a jövőben a nyugdíjrendszert egy ilyen irányba mozdítanák el, a valódi NDC (névleges egyéni számlás nyugdíjrendszer) irányába, ahol a befizetett járulékokat tartanák nyilván, egy elméleti kamattal növelve az virtuális egyéni számlán, amely a nyugdíjazáskor nyugdíjjáradékra váltható lenne.
 
Szolidabb (reál)nyugdíjemelések jöhetnek
 
   Az elmúlt két évben jelentősen - csaknem öt százalékkal -  emelkedett a nyugdíjak reálértéke, annak ellenére, hogy a  vonatkozó szabályok szerint csak az inflációval lehetett volna korrigálni. Az 2012-2014 közötti három évben a kormány a várható inflációt felülbecsülte a ténylegesnél - így nőhettek gyorsabban a nyugdíjak. Az inflációs fölüllövésnek egyik oka a rezsicsökkentés volt - ami viszont a következő kormányzati ciklusban aligha folytatódik -, így kisebb az esélye a meglepetés dezinflációnak és a ciklus első felében nem is lesz érdeke a kormánynak a nyugdíjak terven felüli emelése sem.