Mi legyen a maradék magánnyugdíjpénztárakkal?

A Szövetség, az MKB és a Horizont magánnyugdíjpénztár vezetői szerint a magánnyugdíjpénztárak önkéntes pénztárakba olvadása segíthetné magánpénztárak hosszú távú működőképességének megőrzését.

    A pénztárak vezetőit hétfőn hallgatta meg az Országgyűlés költségvetési bizottsága. A testület nem volt határozatképes, az ülésen egyetlen kormánypárti képviselő sem jelent meg, így azt nem tudták megtartani. A magánnyugdíjpénztárak vezetőit informális konzultáción hallgatta meg a három jelen lévő képviselő, Burány Sándor (MSZP), Hegedűs Lorántné (Jobbik), valamint Szakács László (MSZP).

    Burány Sándor (MSZP), a bizottság elnöke ezt követően az MTI-nek elmondta: több mint 60 ezer ember, fejenként átlagosan 3-4 millió forintos megtakarításáról, összesen pedig több mint 200 milliárd forintról van szó, amelyet nem szabad, hogy „elvegyen az állam”. 

    A képviselő szerint a magánnyugdí-jpénztári vezetők javaslatai alapján lenne lehetőség arra, hogy az emberek megtarthassák megtakarításukat.

    A költségvetést megalapozó egyik törvénymódosítás szerint a magánnyugdíjpénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, és a jövőben a működőképesség feltétele az lesz, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat. (Megszűnne ugyanis az a szervezet, amelynél egy fél éven belül két egymást követő hónapban is 70 százalék alá csökken a fizetők aránya.)

    Váradi Péter, a Horizont Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke kiemelte, hogy pénztáruk tömöríti a magánnyugdíj-pénztári tagok kétharmadát. Úgy vélte, hogy a jelenleg ismert törvényjavaslat nem nyújt megoldást hosszabb távon a magánnyugdíj-pénztári rendszer problémáira. Egyetért a piac megtisztításával, és azzal is, hogy hosszú távú megoldást kell találni, a parlament előtt fekvő javaslat azonban szerinte nem szolgálja egyik célt sem. 

    Az igazgatótanács elnöke szerint nem racionális 60 ezer emberért fenntartani egy magánnyugdíj-pénztári szabályozást, ezért a vagyon kezelését olyan szervezeteknek kell átadni, ahol nagyobb a működési biztonság; ez az önkéntes pénztári rendszer. 

    Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója is azt hangsúlyozta a javasolt megoldások között, hogy a jelenlegi magánnyugdíj-pénztárak úgynevezett elismert pénztárrá alakulhassanak vagy beleolvadhassanak az önkéntes pénztárakba. Az ügyvezető igazgató szerint a javasolt 70 százalékos korlát nem oldja meg a mai pénztárak problémáit. 

    Lehoczky László, az MKB Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója jelezte: 4400 tagjuk van, a pénztár az előző években felhalmozott likviditási tartalékkal változatlan körülmények között 3 évig tud még működni. A törvényjavaslattal kapcsolatban úgy vélte, hogy egyes részletszabályok bizonyos mértékben javítják a magánnyugdíjpénztárak működési feltételeit, ugyanakkor sok olyan elem van, amin lehetne még finomítani. Ő is azon az állásponton volt, hogy a javaslat nem ad választ arra, hogyan tudnának hosszú távon működni, ezért szerinte is az önkéntes pénztárba olvadás - és ott a magánnyugdíj-pénztári számlák elkülönítése - jelenthetne megoldást. 

    Burány Sándor azon kérdésére, hogy milyen módosítások segítenék a tagok vagyonának megőrzését és a hosszú távú működést, ha nem olvadhatnak bele az önkéntes pénztárakba, Váradi Péter elmondta: el kellene törölni, mert értelmetlen az a szabályozás, hogy a tagdíjnak 2,5 százalékát fordíthatják működésre a pénztárak. Ha ugyanis például 1000 forintot tagdíjként beszed a pénztár, ebből a tagdíjból kell biztosítaniuk minden felmerülő költséget, egészen a nyugdíj kifizetéséig, ugyanakkor ennek a tagdíjbefizetésnek 25 forint a díja csoportos beszedési megbízási esetén, éppen az a 2,5 százalék, amit működésre fordíthatnának. 

    Az igazgatótanács elnöke szerint a 70 százalékos korlát nem veszi figyelembe a pénztárak nagyságát, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénztáraknak jelentős költség - a működési költségei 15-25 százalékát teszi - ki a felügyelet díja. 

    Kutiné Csurgai Ágota kiemelte, hogy az önkéntes pénztári befizetésekhez hasonlóan a magánnyugdíj-pénztáriak után is be kellene vezetni az adójóváírást, emellett a cafeteria-elemek közé is be lehetne emelni a befizetéseket. 

    Lehoczky László úgy vélte, hogy a meglévő kereteken belül sok olyan elem kiiktatható lenne, ami alapvetően a nagy szervezetekhez lett kialakítva. Példaként említette, hogy az igazgatótanács kevesebb taggal is működhetne, illetve, hogy a közgyűléseket elektronikusan is meghirdethetnék; ezek mind csökkentenék a működési költségeket.

    Burány Sándor sikeresnek a minősítette a konzultációt, és úgy vélte, valóban megoldást jelenthetne, ha a tagok átvihetnék megtakarításukat az önkéntes pénztárakba. Így tényegesen azt a célt szolgálnák a megtakarítások, amire eredetileg szánták azokat, vagyis a majdani nyugdíjat biztosítaná. „Örülnék, ha ezt a kormány is észrevenné” - fogalmazott a képviselő.