Munkanélküli-adó

Fehéroroszország elnöke aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján bírsággal sújthatják azokat, akik hosszú ideig nem találnak munkát. A köznyelvbe munkanélküli-adóként bevonult adó bevezetése része egy sor korlátozásnak - ezek egyike bizonyos ágazatokban betiltotta az alkalmazottak felmondását.
 
  Alekszandr Lukasenko belorusz államfő aláírta azt a rendeletet, amely pénzbüntetéssel sújtja a munkanélküliek egy részét. A szovjet idők „jogalkotásának” megfelelő rendelkezést azzal indokolják, hogy így akarják fülön csípni az adóelkerülőket, azokat, akik az állami szektoron kívül keresnek munkát maguknak. Mivel Fehéroroszországban gyakorlatilag az egész gazdaság állami tulajdonban van, mindenki megkaphatja a magáét, aki nem valamelyik állami vállalatnál dolgozik - derült ki a Moscow Times jelentéséből.
 
  A rendelet indoklásának kevésbé száraz, már-már romantikusnak nevezhető részében arról olvashatunk, hogy az ország vezetése ösztönözni kívánja a jó testi adottságokkal rendelkező állampolgárokat, hogy vegyenek részt az aktív munkában és teljesítsék azt az alkotmányos elvárást, amely mindenkit kötelez arra, hogy járuljon hozzá az állam kiadásaihoz.
 
  Az intézkedés azokat érinti, akik egy évben legkevesebb 183 napon át munkanélküliek voltak. Kivételt képeznek, akiknek nincs ugyan állásuk, de a maguk módján mégis hozzájárulnak az állam gyarapodásához. Ilyenek az önfoglalkoztatók és a nappali tagozatos egyetemi hallgatók. Mentességet élveznek a 18 év alattiak, illetve az 55 évesnél idősebb nők, valamint a 60 éves korukat betöltött férfiak. A bírság összege 3,6 millió belorusz rubel (66,5 ezer forint) - tudta meg az orosz Interfax hírügynökség az államfő hivatalától.
 
Negyven tiltakozó
 
  Az elnöki rendelet hivatkozási alapja a szovjet típusú alkotmány, amely egyfelől alapvető állampolgári jogként kezeli a munkához való jogot, másfelől ismeri a „közveszélyes munkakerülés” fogalmát. Az elnöki rendeletet ellenző civilek - akik a change.org webodalon tették közre petíciójukat - éppen ezért szintén az ország alkotmányára hivatkoznak. Ez ugyanis előírja, hogy az állam teremti meg a teljes foglalkoztatottság lehetőségét, továbbá tiltja a kényszermunkát. A tiltakozást néhány tucatnyian írták alá.
 
  Lukasenko évekkel ezelőtt megkezdte hadjáratát a foglalkoztatás „túlzott lazaságai” ellen, mivel a kevéssé hatékony állami vállalatok munkaerőhiánnyal küszködnek. Három évvel ezelőtt megtiltották bizonyos ágazatok, köztük az exportbevételek szempontjából különösen fontos fafeldolgozó ipar vállalatainál dolgozó embereknek, hogy felmondjanak. Tavaly a mezőgazdasági alkalmazottak követték őket a sorban.