Külföldi vállalatvezetők véleménye a magyar alkalmazottakról

Egy külföldi vállalatvezetők körében készült felmérés szerint a magyar alkalmazottak közül keveseket jellemez kezdeményező- és kompromisszumkészség, baj, hogy a tapasztalt dolgozók elvándorolnak, és bár nem általános vélemény a mindent átszövő korrupció, de sokan panaszkodnak rá. Mindenképpen érdemes Magyarországon élni és dolgozni; ez még akkor is igaz, ha a korrupció létét nem tudom elfogadni – állítja egy osztrák cég itt dolgozó vezetője a HVG-ben.

  Egy kutatás szerint 25 évvel a rendszerváltás után több tényező is akadályozza a Kelet-Közép-Európában működő cégek versenyképességét. A régióban dolgozó külföldiek elsősorban a bürokrácia csökkentésében, a korrupció felszámolásában, az ügyfél-orientáltság fokozásában, és a nagyobb vezetői felelősségvállalás terén érzik a fejlődés szükségességét - erre jutott egy átfogó vizsgálat.
 
  A vezetők a munkához való etikus és elkötelezett hozzáállását, a női munkavállalók attitűdjét, valamint az erős személyes kommunikációs készségeket tekintik az itt működő cégek erősségének. Ahhoz azonban a régió cégeinek még sokat kell tenniük, hogy beváltsák a nem utolsósorban saját maguk által támasztott elvárásokat. Az erős ügyfélfókusz hiánya akadályozza, hogy az itt működő cégek még versenyképesebbek legyenek. A helyi vezetők ezt kevésbé tekintik gondnak, a külföldiek nagy része viszont ebből a szempontból régimódinak tartja az itteni cégek többségét. A kutatás összegzése szerint ha a bürokrácia csökkentése és a korrupció megszüntetése mellett ezen is változtatni lehetne, akkor a régió cégei új lendületet vehetnének. Újra abba a sebességbe kapcsolhatnának, amit a rendszerváltás, majd az EU-hoz történő csatlakozás kapcsán már elértek, de ami a 2009-es gazdasági válságot követően jobbára leállt.
 
  A bürokrácia és a korrupció forró téma maradt a régióban. A lassú és nem egyszer nehezen átlátható döntéshozatal visszafogja a versenyképesség kibontakozását és a vállalatok hatékony működését.
 
  A külföldi vezetők szerint Magyarországon komolyan veszik a határidőket, jelentős számban állnak rendelkezésre jól képzett vezetők. Továbbá a vezetők keményen dolgoznak és megbecsülik azt a céget, ahol dolgoznak.
 
  A korrupció nem jelentős probléma ebben az országban, mégis volt olyan vezető, aki azt állította, hogy bár szeret itt élni és dolgozni, de a korrupció az élet minden területén jelen van. Volt olyan vezető, aki a kezdeményezőképességet hiányolta, szerinte a magyar mentalitás alapján inkább elbújnak az emberek egy csoportban, mintsem saját kezdeményezéssel jöjjenek elő. Abban bíznak, hogy akkor tudják megtartani a munkájukat, ha azt és csak azt csinálják, amit mondanak nekik.
 
  Egy másik, brit vezető szerint két dolgot nehéz megváltoztatni Magyarországon. Egyrészt minden munkával kapcsolatos észrevételt személyesnek tekintenek, emiatt pedig nehéz egy témáról nyíltan beszélgetni. A másik a kompromisszumkészség hiánya, annak megértése, hogy sokkal jobb egy 70/30 arányú kompromisszum a javunkra, mint akár egy 100 százalékos győzelem, ahol a másik félnek semmiben nincs igaza.
 
  A külföldiek is tapasztalják a munkaerő elvándorlás okozta gondokat. Éppen ezért volt olyan vélemény, amely szerint a leglényegesebb vezetői kihívások Magyarországon a következők: csökkenteni a változással szembeni ellenállást, együtt élni a bizonytalan jövőből fakadó kihívásokkal, annak a bátorságnak az elsajátítása, hogy a pusztán a hierarchiára alapozott döntéseket megkérdőjelezzék, végül pedig az egyéni és a közös hozzájárulás összehangolása.
 
 

Nem javultunk, sőt 2009-ben már készült egy hasonló kutatás, ehhez képest a válaszadók elégedettsége összességében csökkent. A 6 ország rangsorában Románia lényegesen előrébb került, Szlovákia pedig hátrébb sorolódott, míg a felmérés nyertesének a legmagasabb átlaggal Lengyelország számít. A külföldi menedzserek szerint Bulgáriát a korrupció, Csehországot a külföldi partnerekkel megjelenő nézetkülönbségek, Magyarországot pedig a fogyasztó-orientáltság hiánya veti vissza. Sokat elmond az eredményekről, hogy Magyarország volt az egyedüli, amely a 47 kérdésből egyben sem előzte meg a többi országot. Az ország - 2009-hez hasonlóan - a hat ország rangsorában a negyedik helyen végzett, de összességében alacsonyabb pontszámmal, mint 2009-ben.

Forrás: HVG