Veszélyben az egészségügy átalakítása

 
Támogatja az egészségügy tervezett átalakítását a Magyar Orvosi Kamara (MOK), azonban finanszírozási oldalról nem látható a program megvalósíthatósága - mondta mai sajtótájékoztatóján Éger István MOK elnök.

  Nyilvánvaló, hogy az alapellátás megerősítése jó lépés, de ha jól működik az alpellátás, akkor több lesz az új beteg, akit idejekorán diagnosztizálni és kezelni kell, ehhez pedig ütőképes és megfelelő kapacitású járó- és fekvő szakellátásra, és diagnosztikai háttérre van szükség. Ezt a jelenlegi finanszírozásból nem lehet fedezni, főként a humán erőforrás költségeit - ismételte már korábban is hangoztatott álláspontját a MOK elnöke.
 
   Éger szerint a 2013-ban elkezdett bérfelzárkózatatást folytatni kell, különben a migráció fellángolása mellett az is erősíti az orvoshiányt, hogy egyre több szakorvos választja a közfinanszírozott helyett a magánellátást. Ezzel folytatódik a kettészakadás a betegellátásban, mert ahol megjelenik a favorizált magánorvos, ott a tehetősebb beteg ezt a szolgáltatást veszi igénybe, míg az orvos távozása miatt tovább szűkülő kapacitások hosszabbra növelik a többiek várakozási idejét. Ezért sem mindegy, hogy milyen ütemezésben és egyenszilárdsággal gondoskodik a döntéshozó a humán erőforrás karbantartásáról - fogalmazott Éger.
 
   Kiemelte a műszaki, gazdasági területen dolgozók bérrendezésének szükségességét, s megjegyezte: mielőbb fel kellene oldani a túlmunka díjazásának befagyasztását. Ez nem jelentene többet 20-30 milliárd forintnál, viszont jelentősen lendítene a  hordozó orvosi és szakdolgozói karon.
 
  A MOK szorgalmazza, hogy a gazdasági döntéselőkészítésnél, a költségvetés készítésénél hallgassák meg azokat a szakértőket is, akik gazdasági tudásuk mellett az egészégügyben is szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Tudomásul kell venni, hogy a GDP 4,5 százalékából nem fenntartható a rendszer és a legjobb programok is süllyesztőre vannak ítélve. A működtetésre több száz milliárd forinttal több kellene - jegyezte meg.
 
  Az alapellátás államosításával kapcsolatos félelmekről szólva úgy vélte, a döntéshozók írásban és szóban is deklarálták, hogy nincs ilyen szándék, a vállalkozói és praxisjogi rendszeren nem kívánnak változtatni. A praxisok alkalmazottainak foglalkoztatója továbbra is az adott háziorvos marad.